8.resz Fajdalom es vigasz

8.resz  Fajdalom es vigasz

Bella:

Az a szemet, kinyirom...eskuszom megolom... hogy tehette ezt, hogy tehette ezt ezzel a szegeny lannyal. A lany elovette a zafir kovet es atadta nekem....

     -Bella nem kell segitseg?-kerdezte Jacob.

     -Ketelkedsz az eromben?-fordultam hatra es ironikusan csipore tettem a kezem.

    Elnevette magat , majd kezeit felemelve, hatralt... mutatva feladta.

    -De ha megis kell valami... itt vagyunk.-mondta.

Kacsintottam egyet , majd elindultam vissza. Ashelt egy erdoben talatam meg.... , egy kisebb folyo menten... ereztem ahogy a masik felen Jakek kovettek...

      -Na?-allott fel amint meglatott.

    -Te szemet...-kozeledtme fele mergesen majd minden erom osszegyujtve , a szemem kezdett keken izzani, majd Ashelre nezve hasznaltam eromet... aki kinok kozott foldre rogyott.

      -Allj Bella... meg....t....t.....meg......

     -Szerinted kinek fogok hinni? Foleg mert itt a bizonyitek... ezer kozul is felismernem.- mutattam a zafir kovet.

      -D....Bel.......en....

   Felej repultem es nyaktaol fogva felemeltem majd egy fanak csaptam.... kek tekintetem talalkozott Ashel felos tekintetevel.

      -En biztam benned, megmentettetlek, te meg atvertel...-ismet eldobtam.-  Csak a megfelelo eselyre vartal, hogy elhozhasd ...

       -Bel....Bella...kerlek.... hallgass meg.

      -Mit kellene meghallgassak? Multkor megmentettelek Xavier mestertol... de most tolem nem szabadulsz...en megollek te szemet.

Hasba utottem, amitol ismet a foldre rogyott...mar kesz voltam hasznalni a vegso teknikat amikor...

       -Bella allj!-hallottam meg Xavier mester hangjat.

        -Mi?! Miert allnek meg?! Varj, te nem elmentel?

      -Azt hittted itt hagylak?-kerdezte majd kozeledett felem...

A fak surujebol, megjelentek a Cullenek. Edward aggodva tekintett ram.

        -Igen.-vagtam ra konnyeden.

       -Butuska Bella, tudom pontsan ha elmejek, nem tudod kontrolalni erodet es pusztitani fogsz.

E szavak hallatan , minden Cullen tekintete kikerekedett. Na azert epp nem errol volt szo... nem szo szerint pusztitani...na jo nem annyira.... nem kerultem volna bajba...Ekozben Xavier hozzam ert, hatra forditott, es szorosan magahoz huzott, hatam mellkasanak utkozve... Majd szememet eltakarta...es csak egy hatalmas szellot ereztem...kinyitva a szemem Ashel mar nem volt ott , Cullenek is epp most fordultak meg, talan mar elore szolt...sosem engedte,hogy ezt a teknikajat meglassam... Jakek emberi alakba tertek vissza ... fogalmam sincs,hogy ok most lattak vagy nem, de kotve hittem. 

      -Ez a semirekello mar senkit sem fog zaklatni.-mondta Xavier majd elindult visszafele.

      -O, na ... en akartam megolni...-durciskodtam.

      -Meg van mit tanulnod...-mondta Xavier majd eltunt.
Idiot! ...gondoltam magamban, de ekkor elvesztettem egyensulyom, erom es elszedultem... hirtelen egy kar kapott utanam es estem a kar tulajdonosanak a mellkasanak. Majd ez a tulajdonos megszolalt csillingelo hangjan...
      -Bella?! Jol vagy?
       -Csak....faraszto napfenyben hasznalnom az eromet...-mondtam.- Gond ha....egy kicsit...
Ezzel meg elaludtam... igen... napfenyben mivel nem jelenik meg a 9 farkam , igy az eromet hasznalva nem a legokosabb otlet, es a vegen elgyengulok, de egy jokora pihenes es minden rendben lesz. Igy volt most is, am megis szokatlan helyen ereztem magam... a feny erosen beszurodott , igy amint ereztem,hogy felkell kellnem sertette a retinam, amint hozzaszokott a fenyhez korbe neztem... egy kanapen fekudtem, es szembe velem egy hatalmas polco szekreny tele konyvekkel es cd, dvdkell... a kanapen feher pokroc teritodott, hatlamas uveg ablakok vettek korul egy reszet a szobanak... nagyon kellemes volt... felalltam es a szekreny fele indultam... hol vagyok? Ezen gondolkozva figyeltem a polcon hevero sok-sok cdt,dvdt.  A kanapeval szemben egy kisebb szurke fotel, majd azt kovetoen egy iroasztal es felette egy plazma tv...huha nem semmi....de kinek a szobaja ez?
     -Felebredtel?-hirtelen egy hang szolalt meg az ajtobol.
      -Edward...-figyeltem az ajto fele... Edward egy kek ingben es egy farmer nadragban allt az ajto elott, kezeben egy talcaval, amin egy tanyer kaja es egy narancsle latszodott ki. 
      -Hol vagyok?
      -A szobamba...pontosabban Cullen hazba, igazabol haza akartunk vinni, de nem tudtuk ha akarod es nem is nagoyn tudtuk merre laksz, es elnezve Xavier es kozted elegge feszult volt a hangulat,igy idahoztunk, sajnalom,hogy kerdezes nelkul...-de kozbe szoltam.
      -Semmi gond, megertem.-mondtam majd egy mosollyal jutalmaztam.
     -Ohm... sutottunk neked egy kis vacsorat...-mondta.
     -Vacsora, mennyi az ido?-kerdeztem meglepetten.
     -8 ora. Ket orat aludtal...-mondta.
     -Jaj...-neztem a kezeben levo talcara...de kedvesek...-Nem kellett volna...
     -Legalabb lett indokunk hasznalataba venni a konyhat.-jelent meg hirtelen Carlisle.
      -Jaj...-igaz ok nem esznek, nem alszanak... vajon itt egy agy sem talalhato a lakasban... mondjuk itt ez a kanape... 
   Hirtelen korrogni kezdett a pocim es elpirultam, Carlisle es Edward sunyin elnevette magat, majd en sertodotten vettem ki Edward kezebol a talcat.
   -Koszonom.-mondtam es leultem a kanapera.- Amint megeszem el is megyek, sajnalom hogy zavartam...-a mondatom kozepet Edward zavarta meg.
    -Bella ugyan, mi nem felunk toled...-jott odamellem es leult velem szemben- Igen Carlisle nagyon torveny tisztelo es igen tudja a kovetkezmenyeket , es igen elovigyazatos, de tudjuk, hogy nem bantasz. -es megfogta kezem biztatoan.
A szavai valahogy... a szivemig hatoltak ...az a nem felunk toled....mondat....valahogy melegseggel toltott el... es a keze.... egesz testemet melegseg toltotte el, es ereztem, ahogy a szivem hirtleen gyors utembe valt.
       -Nem kell ezt tegyetek, nyugodt eletet eltetek, nem akarom ezt megvaltoztatni.
      -Nem valtoztatod meg, csak szeretnenk biztonsagban tudni...-mondta Edward ki a szavakat, majd a vegen elnezett, mintha zavarbajonne.
      -Nincs miert....marmint...en tudok vigyazni magamra, latom Carlisle-on,hogy nem szeretne titeket bajba keverni, es hidd el Edward, velem ez jar... a demonok urnojekent, nem tudok nem veszelyben lenni... es titeket nem akarlak bajba keverni.- eleje kerultem lehajoltam es kezem arcara tettem.
Fogalmam sincs mi utott belem...csak egyszeruen ugy ereztem , kivanom a melegseget, amit araszt , amikor ramnez, amikor hozzam er....de tudtam,hogy ez koztunk nem mukodhet , nem akarom veszelybe sodorni.
      -Koszonok mindent-pusziltam arcon.- De kerlek ezentul felejtsetek el ,hogy lattatok , hogy ismertek.-mondtam majd elindultam kifele.
Lent a nappaliba a tobbi Cullen allt, Rosalie karorvendo vigyorral nezett ram, mikozben Emmett karjaiba volt, Alice szomorkas mosollyal megakart akadalyozni, de leintettem. Esme szinten sajnalt es probalt baratkozni velem, de szinten leallitottam, Emmet es Jasper csak oleletek baratnojuket, es keszenvoltak tamadni. Mikozben vegig neztem rajtuk megjelnetek a lepcso tetejen Edward es Carlisle. Edward aggodo tekintettel figyelt engem es legszivesebben lattam arcat,hogy hozzam szaladott volna . 
     -Elnezesta zavarasert.-ezzel meg kifutottam a hazbol, egyenesen haza.
Xavier nem volt otthon, kicsit furcsaltam, azert mit csinalhat eddig... am nem nagyon erdekelt... onkentelenul is lecsusztam az eloterben es sirni kezdtem, de fogalmam sincs miert... eszembe jutott Edward aranybarna szeme ahogy engem nez, erintese ahogy megfog , es annak ellenere hogy hideg volt keze, arca megis engem melegseggel toltott el.  Mit csinalok? Miert sirok?

Edward:

Csak figyeltem ahogy elszalad es annak ellenere hogy utana akartam menni, Carlisle a vallamra tette a kezet es megallitott, leintett. 

    -Mar azt hittem sosem megy el...-szolalt meg Rosalie, majd kibujva Emmett olelesebol a kanapera ult.

     -Egyedul van...-mondtam ki halkan, de igy is tudtam hogy halljak.

     -Es...a demonok urnoje...tud magara vigyazni. Meg amugy erezted rajta a buzt... verfarkasokkal talalkozott, ez mar nem jatek... lattad azt a vampirt... lattad az erejet, siman megel egyedul is.-folytatta Rosalie.

    -Rosalie...-szolt ra Esme.

     -En bemejek a szobamba.-mondtam es besiettem a szobamba.

Bella szeretlek... amikor akarjaimba esett aggodtam, de olyan jo volt nezni ahogy alszik, ahogy almok vilagaba esik... megakarom vedeni, az sem erdekel ha megtudja magat vedeni... en ot akarom, en szeretem es kuzdok erte , vigyazok ra. Ahogy eszrevettem Xavierrel osszevesztek, de vajon min? Most vajon hazament Bella? Es ha igen Xavier hogy fogadta? 

Am masnap nem tudtam meg... nem jott suliba...es az elkovetkezendo napokba sem.... Kezdtem vampir letemre beleorulni, de nem mertem meglatogatni, kozbe meg a csaladom is megtiltotta . Oszinten mar lassan nem tudtam kiigazodni bennuk... egyszer elakarjak fogadni Bellat, maskor nem... egyszer felnek tole maskor nem... en csak azt tudtam,hogy nem felek tole, nem erdkel hogy ki es mekkora ereje van, tudtam,hogy nem bant engem es szeret, ahogy en is ot. 

Bella:

Az elkovetkezendo napokba nem jartam suliba, Xavier meg nem jart haza. Fogalmam sem volt ,hogy hol van, mit csinal, kivel.Es lassan mar nem is erdekelt... ugy ereztem az iranta erzett erzesek, pusztan rajongas es hala... ennyi... am valaki mas irant csak egyre nottek az erzeseim... Edward nem ment ki a fejembol...a szivembol... minden nap minden percben ra gondoltam... es gyotortem magam, hogy ez nem jo es nem szabad.... Egyik nap csak ugy beultem a kocsiba es vezetni kezdtem... vegul La Pushba ertem, ahol par napja voltam, es kerestem Elizabethet. A parton egy sziklan ultem es figyeltem ahogy tenger hullamai szelik a vegtelenseget...mire egy hang zavarta meg a gondolataim menetet.

     -Hello, Bella.-jelent meg Jacob, a verfarkas.

     -Hello.-koszontem es arebb csusszantam, mire leult mellem 

     -Mi a szitu? Nem suliba kellene lenned? Vagy egyaltalan nem is jarsz?-nezett ram kikerekedett szemekkel.

     -Most, mondjam ugy,hogy felmentesem van.-nevettem el magam, mire o is elnevette .- Es te? Csak nem logsz?

    -Mondjam ugy,hogy felmentesem van.-utanozott.

Ismet elnevettuk egymast es en valba boktem. 

     -Tortent valami? Minden rendben? Azota nem lattalak miota azzal a vampirral vegeztel. Mi tortent akkor? Miert ajultal el? Es az a srac a demon ur?-kerdezte.- aki vegul valami folytan vegzett a vampirral.

   -Ho...csak nyugodtan a kerdesekkel...-mondtam elnevetve.

     -Mondjuk minden rendben, mondjuk ugy egyedul maradtam. Az eromet nem okos hasznalnom nappal, mivel gumiho vagyok, ami kilenc farku roka demont jelent, es nappal nem jelennek meg a farkaim, ezert ha az eromet hasznalom, kozben gyengulok is ... mert hogy is mondjam a hold...ami feltolt. De jovvan lettem. Es igen Xavier mester, aki ott volt... az demon ur.-valaszoltam.

        -Huha, nem semmi... varj kilenc farku roka demon? -lepodott meg.

       -Igen.-mondtam.

      -Wau...majd egyszer megmutatod?-kerdezte elszant mosollyal.

Csak elnevettem magam de bolintottam.

       -Es miert mondod azt,hogy egyedul vagy? Tehat ez a Xavier mester?-kerdezte.

      -Tudod...-neztem a messzesegbe.- Xavier mester par napok ota eltunt, nem jar haza... mielott kerdezned... kerestem, hivtam, de nem vette fel... es keresni meg megtiltotta hogy keresem, vagyis ... mindig ezzel fogadott ha eltunt hirtelen csak annyit mondott,hogy ne keressem. Es en be is tartottam valamiert... de nem banom...tudod egy ilyen fajzatnak mint en, egy szivtelen , kegyetlen urnonek... tarsasaga nem lehet.

Mondatom vegere elnevette magat. 

     -Ugyan Bella miket beszelsz...mi az hogy nem lehet?

      -Te is lattad milyen vagyok, mekkora az erom... bar mondjuk az meg semmi volt.

    -Bella..-fordult hirtelen felem es megragadta karom.- Verfarkas vagyok, en is egy kozuletek...-mondta.- A demonok...monjdam ugy.... oszton hajtsa... nem vagy szivtelen, kegyetlen... barki ugy reagalt volna.... en is oltem mar vampirt.... -mondta.

Elnevettem magam...

    -Biztos nem oltel annyi demont mint en....-mondtam -biztosn nem nevetve nezted vegig ahogy megolod es kinoztad.-szomoruan eltekintettem, hirtelen valami bennem megvaltozott es visszagondolva a regebbi enekre, csak elszegyenultem...szegyeltem magam...

      -Na es? Ez a dolgod nem? Biztos nem azert olted meg mert szentek voltak. Kotelesseged volt.

       -De attol fuggetlenul kegyetlen voltam...-alltam fel hirtelen.

Jake utanam felallt es ket kezet a vallamra tette.

     -Mindenki valtozik Bella.-mondta.- Biztos megbantad tetteid, es ez haladas.- mosolygott ram.

Probalkozott, es ennek orultem...valahogy megnyugtatott.... 

     -Koszonom.-ezzel meg atoleltem. 

Meglepodott de viszonozta tettem. 

     -Most ne haragudj, visszakell mennem ...-mondtam.- De jo volt beszelgetni veled, remelem meg talalkozunk Jake.-mondtam mosolyogva es indultam vissza a kocsimhoz.

Tenyleg megnyugtatott , es mosolyogva tertem vissza a hazba...az ures hazba mert Xavier meg mindig nem jott haza.  Felerve a szobamba, esni kezdett az eso...amint az ablakhoz ertem,hogy kinezzek majd elakadt a lelegetem...az ut tuloldalan a kocsijanak tamaszkodva Edward allt. Tudtam, hogy nem fazhat meg...megis lefele szaladtam es kinyitottam az ajtot majd hozza szaladtam.

    -Mit...-de amint odaertem, megragadott magahoz huzott es megcsokolt.