10 eves Alkonyat

10 ev, ennyi ido telt el amiota megismerhettuk Bella es Edward szerelmi tortenetet. 10 eve jelent meg az Alkonyat elso resze (USA-be). 10 eves evfordulo! Ennek alkalmabol keszitettem egy kis videot.

38.resz Emmett Cullen tud komoly lenni

38.resz Emmett Cullen tud komoly lenni

Bella:

    - Eloszor ott volt Laurentek , akik elvittek Davehez az irtad a levelben, tole felsz, de mind kiderult nem o volt. Aztan megjelent a batyad Brandon, azt hittuk tole kell felj, mint kiderult megse.Megjelent ez az Aiden kiderult megis ez volt az a Vencouveri. Bella most ne haragudj, de akkor ki az ellenseg? -Rosalie felcsattant es teljesen megertettem.

En is ossze voltam zavarodva egyfolytaban azokat hallottam, amit az emlitett szemelyek mondtak. Dave valoban ott volt egy eve Vencouverben o fogott el, ot lattam a legtobbszor, utolso napjaimban talalkoztam Aiden Smithel, nehany percig. Egy folytaban azt felteteleztem, hogy Dave az akitol felnem kell, azt hittem o uralja az egesz gardat, Aiden egy jelentektelen remisztonek tunt akkor, am mondata mindent megvaltozott. Udvozollek a ramalmodban, mondat radobbentett , hogy nem csak Davetol kell feljek, es ha egyutt vannak hatalmuk felulmulhatatlan. Valami okbol De mint kiderult nem Dave uralta a gardat,hanem Aiden. Aiden volt aki mozgatta oket, mozgatta a szalakat, mint a babmester, babuival. Lassan ahogy idom hagyta probaltam mindent osszerakni es sikerult, minden helyre kerult , Aiden volt aki a legnagyobb veszelyt jelentette nekem, o volt aki engem akart elve majd megol. Brandon volt az a szemely aki elvezetett hozzam, Wass nyomozo is az o embere lehetett , lehet Brandon ezt pontosan tudta, eloszor megtalalta Brandont elvitte Aidenhez megfenyegette es kotelezte hogy felvegye velem a kapcsolatot majd engem is megszerezzen es a Swan testvereknek orokre vege legyen. Nem tudtam elhinni azt hogy Aiden majd siman bekevel elengedje Barndotn, o is egy hasonlo szemely volt mint a Cullenek, vagy Jacobek. Aiden kezei kozul mar sajnos nem menekulhettek azok akik valahogyan is szoros kapcsolatba voltak velem. Mit tehettem volan ez ellen? Hogy leglabb szeretteimet mentsem meg. Sosem tunodtem azon hogyan fogok meghalni. Bar az utobbi honapokban lett volna ra alkalmam. Barhogyis eljatszom a gondolattal biztos nem igy kepzelem el. De ha mar megkell hallnom egy olyan szemelyert halljak meg akit szeretek, akiket szeretek. Valahogy csak sikerulhet Aiden alkura birni, meghallgasson es ne artson senki masnak, egyik szerettemnek se. Elniuk kellett mindenkinek, ok nem artottak semmit. Tudom, Edwardal ezt megkellene beszeljem, de mas eselyt nem lathattam . Nem fogok elmenekulni azt mar tudom. De valami megoldast csak kitalalhatok hogy nekik ne essen bantodasuk.

Hirtelen Edward simogatta meg az arcom. El is felejtettem hogy hol vagyok, kikkel. Elegge elgondolkozhattam mindenki aggodva nezett ram.

  -Valamit csak ki lehet talalni. -szolaltam vegul meg. -Igerem valamit kitalalok hogy eppsegben megusszuk.- vagy legalabb ti. De ezt mar csak magamban mondtam el. 

Edward aggodo tekintetebe furtam tekintetem es probaltam nyugtatni. Talan erezheto volt hangomban a terv resze? A felelem? Az aggodas ennyire?  
    -Kitalalunk valamit kozosen.-olelt magahoz.
Elmsolyodtam es megkonnyebultem, ebben a percben orultem, hogy nem lassa a gondolataimat, milyen nehez lenne elotte ezeket elrejteni. 
    -Kovetni fogom Aiden donteseit.-szakitotta meg a csendet Alice.
   -Nem...-ultem fel.- Ismer minket, tudna hogy erre folyamodnank, direkt nem lepne. Ha kell egy orokkevalosaot varna, csak egyetlen egy pillanat kellene neki, hogy massal legyunk lekotve es kihasznalna. Nem varhatunk a leszamolassal tobbet.-magyaraztam.
    -Akkor mit ajanlsz?-nezett ram Rosalie.
     -Folytassuk eletunket ahogy eddig...-Edward fele fordultam es elmosolyodtam.- keszulunk az eskuvonkre.
Edwardra mosolyogtam .
   -Tudtom, szerint elvolt kezdve az eskuvo keszuletek.-szerelmemhez bujtam es hallani veltem felgyorsulo szivvereset, amitol elmosolyodtam.
    -Yeeeeey...- kialtott fel Alice. 
    -Biztos ezt akarod? -nezett le ram Edward.
   -Nem gondolod, hogy tonkre tenne az eskuvotoket?-csattant fel Rosalie.
    -Igen, biztos vagyok es nem nem teszi tonkre, megvarja a veget ...-mondtam hatarozottan bar nem voltam benne 100%-os biztos .
    -Akkor folytassuk a keszulodest.-csapta ossze kezeit Emmett.
Vegul  szetoszlottak az emberek, Edward elaludt en meg ismet a gondolataimban merultem. Nagyon szeretem Edwardot , nem vallhatok el tole, abban mindketten belehalnank. De nem tudom becsapni magam, egyutt vajon mindenre kepesek vagyunk atveszelni? En megprobalok mindent elkovetni, hogy mindketten tulveszeljuk ezt, ha kemeny szavaknak is hangzanak , de hanem sikerulne, nem kell tetovazzak, tudom mit kell tennem. Barmi tortenjen Edwardot megmentem es a csaladjat, ha kell meg az emlekeiket is elveszem ami rolam szol, hogy hogyan fog ez sikerulni? Egyelore nem akarok ra gondolni, csak utolso vegkifejlet otletnek tartogatom ...es 2-3 nappal azelott majd beszelek vele is. Jaj el sem tudom hinni, hogy errol van szo. Annak ellenere,hogy nem zsibbadnak el a vegtagjaim, most ugy ereztem magam .  Igy felalltam es egyedul hagytam Edwardot . Lementem a nappaliba csend volt. Mindenki a szobajaba pihent . Kicsit meglepo is volt ez a csend, senki sem "zajongott", Emmettek vajon mit csinalnak? Na mindegy, nem is akarok belegondolni . A nappali hatalmas kozepso ablakahoz leptem es kineztem a sotetbe. A hold beragyogott fenyt adva az arcomnak. Amiota megismertem a Culleneket annyi minden tortent , szerelmes lettem egy vampirba, vampir lettem , elhagyott a csaladom es elokerult egy batyam. Vajon ez mind megtortent volna akkor is ha akkor La Pushba maradok? De nem.. nekem Edward az eletem, ha nem talalkoztam volna vele akkor nem vesodtem volna be , nem tudtam volna meg mi a szerelem es lett  egy uj csaladom is, bar Jacobekat nem tudjak potolni. Jaj ... Neszre lettem figyelmes hata fordulva Emmett korvonalai rajzolodtak ki , aki vegul a kanape hatara konyokolt.

   -Na mi van megint nem siekrult az "akcio"? 

   -Emmett...-szoltam ra , sajnalom Edwardot hogy hallja a gondolatait ,kitudja hanyszor gondolkodik perverz dolgokon.

   -Na ugyan hugi, nekem barmit elmondhatsz, nem volt meg meg koztetek Edwarddal , hogy tudjatok kibirni . Vagy az ocsipok ennyire lusta ? 

    -Emmett most komolyan csak ezert jottel le? -forrmedtem ra. 

    -Jo bocsanat, hogy proballak felviditani.

    -En boldogok vagyok. -mondtam kicsit talan tulhangosan is, de nem jott le senki, csak hallottam ahogy Rosalie kisiet a szobabol de Alice megallitja.

     -Bella, ne hazudj legalabb magadnak. Sok mindenen keresztul mentel, mindenki tudja, de nem kell magadba tartsd, itt vagyunk veled. - egy gombocot erteztem a torokomba, tudtam ha sirni tudnek mar azt tennem.

Ismet kifele neztem es nem valaszoltam semmit, Emmett lepett hozzam es vallamra tette kezet.

   -Gyere hugi ide! -szinte azonnal a karjaiba zartam magam es szemeim csillogni kezdtek, jelezven sirok. 

   -Annyira elveszettnek erzem magam , en az sem tudom hol all az eletem, annyi titok otvozi hogy meg en sem tudom kovetni. Nem tudom mit tudnek csinalni,nem tudom kitol kell feljek, ki a barat, ki az ellenseg, ki tudna segiteni... En nagyon szeretem Edwardot, az eletemnel is jobban, o tart eletbe . De az eletemmel bajba keverem , ez ami most is tortent Aidennel, tudom egyelore nem ollte volna meg, de amit tett az egy komoly dolog, ha nem erek oda idobe akkor elsem tudom hinni mi tortent volna Aiden iranyitotta volna Edwardot ... Jaj belese merek gondolni... 

   - Sssss ... He... Nem vagy egyedul, itt vagyunk neked. Barmki is jelenjen meg a multadbol mi jol elfogjuk verni es megvedeni teged. Mar a csaladunk tagja vagy. Edward nagyon szeret sosem tudna ellened fordulni, ellenunk. Barmit atveszelne miattad, barmit megelne, barmit megcsinalna erted, veghez vinne csak hogy boldog legy. Sosem hagyna el, es mindig melletted lesz. Bella oszd meg vele a gyotrelmeidet, a gondjaidat . Eloszor vele kell , aztan megosszatok velunk es kitalalunk valami jot. De nehagyd Edwardot sotetsegben tapogatozni. 

Emmett szavai melyen meghatottak, igaza volt Edwardnak mindenrol tudnia kell ezentul, ahogy ok is . Egyedul tul nehez ez a teher. Biznom kell benne hogy minden rendben lesz es nem kell vegso tervemet hasznalnom.  

   -Edward sebezheto Aiden ellen, de nem lehet teljesen vampir , nem foszthatom meg a felberisegetol. 

Kaptam megis ellenvetest.

   -Edwardot eros fabol faragtak. Termeszetesen van neki lehetosege hogy felig ember legyen felig vampir , es mi se fosztanank meg ettol de bele gondoltal o esetleg mit akarna? Szerinted nem szeretne megvedeni Aiden ellen? Szerinted nem jatszodik egy ilyen a fejeben, hogy valakit megkerjen hogy valtoztassa at mielott Aiden valtoztatna.

   -Nem...Aiden nem fogja atvaltoztatni ... Vigyazunk ra...en nem eng...

   -Aiden nem fogja ennyiben hagyni, nem ismerem olyan reg mint te , de szerintem pontosan latszik rajta hogy nem az a fajta aki feladja . Te vagy a celpontja, de Edward a gyengepontod, szerinted nem hasznalja ki ujra? 

   -Emmett nem azt mondtad te sem akarod  hogy atvaltozzon. -neztem szemeben .

   -Bella ne csavard ki a szavaimat, mondtam hogy mi sem akarnank. De bele gondoltal mit gondol Edward? Nem gondolod hogy mit akarna? Bella ... Oszd meg felelmeidet vele, beszeljetek egymassal konyorgom Bella mi lett veletek...-nezett ram ertetlenul Emmett.

Jo kerdes volt, mi lett velunk? En voltam a baj, en okoztam ezt. 

   -Na ne tord most ezen annyit a fejed, gyere lenne kedved egy film maratonra? 

   -Eloszor is koszonom, mindenben igazad van, koszonom hogy lehet egy ilyen nagy macko vatyam is mint te. -oleltem at ismet . -Igen, de milyen mufaj? - Emmettel film maraton elore tartok, de minthogy a gondolataimba meruljek.

A hulye vigyora megjelent rajta es a tv alatti kisszekrenyhez lepett ahol elkezdett  keresgelni. Nem kellett villany vampir latasa miatt jol latta a cimeket. Majd megallapodott harom cdnel kiszedte es felem mutatta.A hold fenyenel megfenylettek es meglattam , kicsit nagyot nyeltem. Utalom az ilyen filmeket, horror. Nem az en mufajom... 

   -Na mi az Belluska megijedt? - a hatalmas vigyor ott viritott rajta, de nem engedhettem.

Kihuztam magam es a kanapera ultem.

    -Kezdjuk . 

Osszecsapta tenyeret es berakta az elso filmet. Probaltam az eleg horrorisztikus jeleneteknel becsukni a szemem ugyhogy Emmett ne vegye eszre. Az elso kettonel sikerult... Es mondjuk azok nem is voltak olyan veszesek.  Am a harmadik... Ezt nem tudtam veghez vinni Emmett eszre vette hogy leakarom csukni a szemem epp amikor a az orult gyilkos tamadni akart, ijesztoen nezett ki es veres kese ott csopogott... 

   -Bella! Ne csalj -fogta le a kezem igy egesz jelenetet lattam. 

    -Ne!!! -kialtottam fel.

A kovetkezo pillanatba mar egy masik ember karjaba voltam , egy nyugtato olelo karba.

   -Emmett mi a francot csinaltal? - a csillingelo hang elert a tudatomig es megnyugodtam.

   -Hat csak film maratont csinaltunk, Bella belement hogy ezeket nezzuk. 

Felemeltem a fejem miutan Edward illatabol szippantottam egyet. Ott volt mindenki Esme es Alice aggodva figyelt, ahogy Carlisle is. Jasper csak allt Alice mellett mig Rosalie volt tolunk a legtavolabb a lepcso aljaba es figyelt.

   -Nem lennel te komolyan Emmett... 

   -Edward nem az o hibaja,igaza van en belementem . De tudnom kellett volna, hogy a vampirsagommal nem tunik el a horror film iranti felelem. -szegyeltem el magam.

   -Bella nincs miert szegyelned magad. -mondta Carlisle- Megesik, vannak ilyenek.   

   -Bella en sem kedvelem a horror filmeket szint ugy felek toluk. -szolalt meg hirtelen Rosalie.

Meglepodtem mondatan, vagyis inkabb jol esett. 

   -En sajnalom Bella.-mondta Emmett.

   -Semmi gond, mondom nem csinaltal semmit en elfogadtam. -mosolyogtam ra.

Most mar osszeszedtem magam kicsit.  

   -Gyere Emmett, menjunk fel. -fogta meg Rosalie Emmett kezet.

   -Bella ,visszajossz? Egyaltalan miert jottel le?

 -kerdezte Edward.

   -Csak setaltam egyet es gondolkodtam a nappaliba. Emmett! -szoltam utanuk. Emmett a lepcso kozepen volt epp visszafordult. 

   -Tessek?

   -Koszonom megegyszer. -mosolygtam ra.

   -Nincs mit .- kacsintott ram.

Edward megfogta arcom es feleje forditotta.

Majd megcsokolta tiszta szenvedellyel. Teljesen beleremegtem a csokba. Mire elvalltunk egymastol mar senki sem volt a nappaliba. 

   -Szeretlek !-mondta ki.

   -En is teged! -mosolyogtam.

Karjaba vett , kicsit meg is lepodtem ezen, de nem ellenkeztem szuksegem volt a kozelesegere. Felvitt igy a szobankba es letett az agyba majd mellem fekudt es mellkasara helyezett. 

   -Ej tenyleg belementel egy filmmaratonba Emmettel? 

   -Igen...igazabol batornak akartam mutatni magam...-pirultam volna el ha ember lettem volna.

   -Bella, En Bellam te bator vagy az en megmentom. -puszilta meg fejem bubjat.

   -Edward...- halkan szolitottam meg, de tudtam hogy meg nem alszik.

   -Tessek?

   -Te atakarsz valtozni teljesen? Ne legy felver. 

  

Edward:

Arra kelltem hogy Bella felsikit. De nem volt mellettem, megijedtem azt hittem tortent valami. Lefutottam es rogton karomba kaptam Bellat, aki a batyam Emmett karjaba volt es probalt nem a tv fele nezni. Horror film... Emmett. Sikerult szerencsere megnyugodnia. Visszarve a szobaba amikor feltette azt a kerdest egesz fejembe ez visszhangozott. Nem hazudhatok neki, jart a fejembe. Megakarok vedeni, Aidennel szembe is es gudom igy nem tudom megmenteni. En akarok a megmentoje lenni, ovni es vedeni. Nem volt kerdes tehat mit akarok es azt is tudom hogy kit akarok hogy atvaltoztasson. Ha Aiden ijra megprobalna es tudom hogy megtenne mar biztos biztosra menni, nem az hogy tudna iranyitani Bella ellen vagy a csaladom ellene , de minek kockaztatni hogy masnak artsak.

   -Igen.

   -Jol atgondoltad?

Fenebb emeltem az allattol igy a szemebe nezett.

    -Igen, megakarlak vedeni. Es Bella azt akarom hogy te valtoztass at. 

10.resz Megjelenes

10.resz Megjelenes

Edward:

Orultem amikor minden viszonylag siman ment, a csaladom befogadta Bellat. Jo ott volt Rosalie de meg engem sem szokott meg, ha ugy vesszuk. Szerelmem amikor mondta azokat a szavakat, hogy en valtoztattam meg , teljesen elfelejtettem, hogy demon. Az jart a fejembe, hogy en egy szornyeteg. Nem neveznem Bellat sosem szornyetegnek, most sem arra celzok, csak hogy en valtoztattam meg ot, olyan keptelennek hangzik. Hazakisertem Bellat, termeszetesen es vele maradtam. Meg mindig nem ertettem min vitatkoztak Xavierrel , es boszantott, hogy ennyire nem erdekli, hogy mi van Bellaval. Nem tudhattam, mondjuk azt sem, hogy meg valaha vitatkoztak ennyire. Ahogy Bella kinyitotta az ajtot rogton feltunt a foldon hevero boritek. Bella felemelte es az ilatt megcsapott, ismeros volt, de nem tudtam osszefuggest kotni , hogy honnan ismerne Bellat. Emlekeztem apam allitasara, hogy fel tole , hatalmas ereje van Bellanak amivel konnyen letaszithatna ot, szoval van valoszinsueg hogy Bella is hallott rola, de ugy tudom nem talalkoztak, vagy apam rosszul tudta? Erre rogton valaszt kaptam amint Bella kinyitotta a boritekot, melyben egy zold kerek bros esett ki majd szethajtogatta a kis papirt amin ennyi allt "Nemsokara ismet talalkozunk, demon urno, mar alig varom. Aro."  Szoval akkor apam nem tudta jol, mar talalkoztak Bella es Aro ismerte egymast. Kicsit szorongas fogott el ha erre gondoltam, talan Aro tervez valami Bella ellene, tudom, hogy szereti a hatalmat, biztos nem engedne hogy letaszitsak. 

   -Aro?-szolaltam meg vegul.

Bella belepett majd felem fordult. 

    -Szoval te is mar talalkoztal Aroekkal?-kerdezte, de mintha a valasz mar tudta volna.

    -Igen, Carlisle egy idoben szolgalt nekik. Amugy meg talalkoztam veluk nehanyszor. Te is? Carlisle azt meselte, hogy Aro csak a demon urral talalkozott, de veled meg nem.

Elmosolyodott majd kozeledett es megfogta ket kezem.

   -Mindenki ezt tudja, mindenki a pletykaknak el, hogy azok akik lattak mar nem elnek, vagy hallgatnak mint a csend, hogy nem nagyon mutatkoztam . De ez nem igy van. En mindig ott voltam, sot a legtobbszor en fejeztem be a mocskos munkat, Xavier pedig ram hagyta nem szolt bele. Aztan egy nap Xavier azzal alitott be, hogy elkezdett egy pletykat, az en erdekemben, hogy aki latott meghalt nemsokara, vagy orokre elhallgatot, es hogy a vampirok fejedelmeivel Aroekkal csak o ismerkedett meg . Nem ertettem eloszor, hogy miert is tette, sosem adott rendes magyarazatot , csak, hogy igy a legjobb, megovni akar.- ennel a szonal picit megrezzentem, de hamar elhessegettem a gondolataimat, nem arra gondolva, hogy Xavier valaha elvenne tolem Bellat.- Aztan egy ido utan belenyugodtam , es nem erdekelt, egy bizonyos szintben orultem ennek, meg jobban feltek tolem a demonok, es meg jobban elveztem a kivegzesuket.- e mondatnal, cinikusan elmosolygott , majd osszerezzent es felnezett ram, hogy reagaltam.

Tudtam milyen volt, de tudtam, hogy nem ilyen valojaban,hogy csak mindez egy alca. Biztatoan ra mosolyogtam es megszoritottam kezet. Elmosolyodott es mellkasomhoz bujt.

    -Es Aro? Akkor talalkoztatok?-kerdezte.

    -Amig en nem jelentem meg, ugymond, mint demon urno. Nagyon ritkan futott ossze Xavier Aroekkal. Nem is tudom talan 4 vagy 5-dik alkalommal talalkozott veluk, amikor elmeselte Aronak, hogy nincs egyedul, es lett egy kiralyno. Aro erdeklodessel furdolt hozza, hogy vigyen el Volterraban es latogassuk meg, hogy megismehressen. Igy is tett Xavier, mar mansap utaztunk Olaszorszagban. Arot meglepte eleg gyilkos tekintetem, erdeklodessel nezett vegig rajtam. Majd termeszetesen megfogta kezem hogy olvasson gondolatomban. Nagy meglepetesre, nem tudott olvasni bennem. Erdekesnek bizonyultam szemben. Kiprobalta, ha mindne kepessegre immunis vagyok el.. Janet kerte meg.- erre gondolva megfeszultem onkenytelenul is, Jane...kin... beleborzongtam es hallgattam szerelmem hangjat, ahogy tovabb mesel.-  De nem sikerult neki. -megkonnyebulten felsohjatottam.- Aronak nagyon tetszett, ahogy felmerte kepessegeimet, es mindent meglatott Xavier emlekeimbol velem, ami tortent, a kepssegeimet, ahogy pusztitottam. Lattam rajta, hogya demon kinyirasaim elegge meglepik es kepessegeim rettegesben tartjak, csak demoni mosolyt villantottam ram es mar nem erdekelt semmi. Azelott ugy erekztem meg Olaszorszagban, hogy sejtelmem sem volt mire szamithatok, Xavier meselte, hogy a vampirok uralkodoi, de ugy gondoltam, valakik akik hatalmas erovel birnak es fel vehetik a versenyt velunk. Hat akkor lattam Aro szemeiben a felelmet, es tudtam nem tudja felvenni velem legalabbis a kuzdelmet. Talalkozasunk utan minden honapban meglatogatott vagy elvarta, hogy mi menjunk. Latni akarta fejlodesem, bukasom vagy akarmit. Erdekesnek tartott min emlitettem mar. Es ugy tunik az ujabb talalkozas itt van a kozelben. Ha nem mejek el, o jon Forksba, es azt mar nem szeretnem, foleg most, hogy ennyire megszerettem ezt a helyet.- fejezte be Bella es megcsokolt.

    -Elkiserlek.- nem tetovaztam, tudtam mit kell tegyek. Nem hagyhatom, egyedul, Aro barmikor keszulhet valamivel, ettol tartottam. 

Szolnom kell Alicenek, figyelje donteseit. 

    -Mi?-nezett ram ertetlenul.

     -Elkiserlek.-ismeteltem.

    -Nem...-mondta.

    -Bella...-eresztettem el bal kezem es az arcara tettem.

Mar ott voltam , hogy gondoljam at megint a tettemet, de nem ugy reagalt ahogy vartam, nem rebbent meg a szeme se meg hideg erintesetol.

    -Barhol legy en ott leszek veled, mar...te vagy az eletem.-mondtam es most en csokoltam meg. - Es most amugy sincs itt Xavier, szukseged lesz ram, megakarlak vedeni. -mondtam.

Ezt terveztem, figyelni fogom Aro vagy barmelyik vampir gondolatait, ha megakarna tamadni Bellat. Bella elmosolygott majd aggodoan ismet atolelt. 

    -Nem lesz semmi baj.-emeltem fel tekintetet es szelid szemekkel tekintettem ra.

Bella:

Sokkal egyszerubb volt most mar Edwardnak mindent elmondani. Aggodtam erte, barmikor barmelyik ellenem lazado demon megtamadhatja . De vigyazni fogok ra, hogy hamrabb oljem meg azt a demont, mint o tenne Edwarddal. Nem nagyon tetszett, hogy velem akart jonni Volterraban. Ott volt Jane, Alec, Felix, Demetre, es meg nagyon sok vampir aki banthatna. Te tudtam, ha elvallunk ilyen messze, egyikunk se birja ki. Vegul letettem a nappaliba a levelet vacsoraztam , Edward minden pillanatban engem bamuval, ahogy eszek, nem tagadhatom amire vegeztem tiszta pipacs voros lettem. Majd felmentunk es lefekudtem.

Almomban a festmenyben voltam , egyedul ereztem magam , fortem a duhtol, vagy sirtam ez a ket valasztas volt mindig mellettem. Am megis volt valaki aki amig elt, ott volt mellettem, meglatogatott Lettisia a noverem. Almomban ismet vele voltam, ott volt meselt nekem, bar tudta, hogy en nem tudok neki valszolni. Aztan a kovetkezo percben minden megszakadt es ismet azt a napot ateltem. Lettisia halalat, amikor tetlenul vegig neztem ahogy egy vampir megoli a szemem elott. A kovetkeo pillanat egy masikkep jelent meg ahogy Edwarddal egy reten fekszunk fogjuk egymas kezet es boldogok vagyunk. Mar epp megszolaltam volna amikor beborult dorgott egyet a ret tulso odalan megjelent Lettisia. 

   -Lettisia!-kialtottam, odarohantam es atoleltem. De o lenem vette Edwardol a pillantasat.- O itt a bartom, Edward. Edward o itt Lettisia.

Edward mosolygott es hivni kezdett feleje, kinyujtotta kezet.

   -Bella, gyere.-mosolygott a csibesz mosolyaval felem.

 Mar el is indultam fele, amikor eszrevettem, hogy szeme feketeve valik, Lettisia meg ebben a pillanatban elallta utamat. Kivett a zsebebol valamit es Edward fele futott. Ekkor vettem eszre gyujto volt nalad. Nem tudthattam, mennyire art ez Edwardnak de aggodni kezdtem. Lettisiaert is aggodtam, lattam ahogy Edward kivicsoritja fogat . harcolni fog a ket legszeretettebb szemely az eletemben harcolni fog egymasert. Mintha foldbe gyokerezett volna a labam, nem tudtam megmozdulni... 

    -Ne!!!

   -Ne!!!!-riadtam fel almombol. 

   -Bella mi tortent?-nezett ram aggodoan Edward.

Eloszor nem szolaltam meg, probaltam lelegzetem helyre allitani ,odabujtam Edward mellkasahoz es szorosan oleltem magamhoz. 

    -Csak rosszalom...-mondtam kicsit osszeszedve magat es szemebe nezve.

Aranybarnas szeme rogton megnyugtatott es maga a jelenlete, ismet rendes volt a lelegzet vetelem. 

    -Elmeseled?-nezett ram szeliden.

Bolintottam, es belekezdtem.

    -Nekem volt egy noverem Lettisia. O volt az egyetlen olyan szemely a csaladombol, aki szeretett es aki a festmenybe zaras utan is meglatogatott. Meselt nekem, bar tudta, hogy nem fogok valaszolni. Egy napon csakugyan meglatogatott es szotlanul allt a festmeny elott amiben ott voltam es nezett. Lattam szemeiben a szomorusagot, de nem tudtam megkerdezni, hogy mi a baja, de hiaba vartam nem nyilt a szaja. Aztan mindennap amikor meglatogatott igy telt el szotlan, szomoru szemekkel figyelt , de semmit nem mondott , hogy mi tortent. Aztan egy napon mikor ott volt, megjelent egy ferfi. A napfenyben bore megcsillogott, kemeny, hideget arasztott belole, fogai kivillantak szaja sarkan meglattam a hatalmas , hegyes szemfogait, majd vorosen izzo tekintet. Nem hittem el, kialtani akartam, hogy fusson, szaladjon a noverem, de ott allt es nem mozdult. Aztan ennyit mondott " Tudtam, hogy eljosz." a kovetkezo pillanatban a vampir neki tamadt es kiszivta a veret. Nem ertettem, miert tette, a mai napig nem tudom, ott figyeltem ahogy megoli tetlenul ott voltam abban a nyomorult festmenyben es vegig neztem a noverem halalat. . -kezdtek gyulni a szememben a konnyek , Edward ismet mellkasara huzott. - Aztan a vampir ram nezett, ajkai tele a noverem verevel. Forgyogtam a duhtol es domboltam, nem tudtam hogy jussak ki es oljem meg azt a mocskos ver... vampirt. Demonian ram mosolygott es megnyalta ajkait, majd megszolalt. "Vesd jol ezt az eszedbe, mert te leszel a kovetkezo, tudom, hogy egyszer kiszabadulsz innen. "  -Edward e szavak hallattan megdermedt, es elfojtott egy morrgast.- Xavier ismeri a tortenetet de azt nem hogy mit mondott a vampir. Nem talalkoztam vele tobbet, de tudom, hogy eljon az idom. Ezert tanultam es erosodtem. Meg azert is , hogy megbosszuljak annak aki a festmenybe zart. Sok mindne tortent ugye velem? - nem vartam valaszt... nem jott.- Ezert valtam kemeny, orjonog, demonna aki csak a bosszut latta... Mint addig amig veled nem talalkoztam.- nezetem fel Edwardra es ket tenyerem koze vettem arcat.- Sajnalom, az almom abbol allt, hogy ujra lattam a torteneteket , majd teged es engem egy reten. Megjelent Lettisia es ti egymasnak estetek. En annyira megvoltam ijedve, es megint nem tudtam semmit sem tenni. Azt hiszem ez azert volt, mert akkor aznap amikor az esemenyek megtortentek megigertem, hogy senkinek nem kimelek, egy vampirnak sem, es soha nem szolok egy kedves szot sem egy vampirhoz, a noverem emlekere. De te megjelentel es mindent megvaltoztattal. Szeretlek Edward nagyon.-fejeztem be a tortenetem.

    -En is teged Bella.-mondta es kicsit tetovazva de megcsokolt. 
Aztan sikerult vissza aludnom es nem gyotort tobbet ez az alom. Reggel suli ido volt. Huh annyi minden tortent , hogy el is felejtkeztem a sulirol hogy jarok, ugye az utobbi napokban nem voltam. Es meg anno arrol volt szo, hogy Xavier is beiratkozik...na de ez mar nem fog megtortenni mi? De azert kivancsi voltam, hogy mit csinalhat Xavier enniy ideig, ennyire megharagudott ram? Vagy valami hosszabb "munkaja" akadt? Es meg nem is hivott. Ezekkel a gondolatokkal reggeliztem es keszultem el, majd Edward Volvojaval indultunk a suliban. Ott mindenki meglepetten figyelt minket, minden szem rank szegezodott.
   -Ugye tudod, hogy mindneki minket bamul?-kerdeztem, Edward kozelebb hajolt. 
    -Mondhatni, az a srac, nem az csak epp ide nezett. -mondta , majd atkarolt. - Ha mar megszegunk minden szabalyt, ugyis a pokolra jutok.-nevetett.
En is vele nevettem.
    -Legalabb ott is egyutt leszunk.-mondtam nevetve.
Az elso orak hamar leteltek, zokkenomentesen mint eddig. Annyi kulonbseggel, hogy Edward mindenhova elkisert, es mindig ott volt amikor az en oram veget ert, meg amikor hasonlo orank volt egymas mellett ultunk. Nem mondom egy kicsit idegesitett  a sok tekintet ahogy bamult, de probaltam nem tudomast venni rola. A menzara tartottam Edwardal. 
   -Csatlakozhatok hozzad?-kerdezte udvariasan.
Ertetlenul tekintettem ra.
   -Lattam, hogy egyedul szoktal ulni a menzan. Szoval...ha mar amugyis a fiud vagyok, csatlakozhatok?-arcan mindekozben megjelent a feloldalas mosoly ami miatt, hevesebben kezdett verni a szivem. 
Ezt hallvan meg jobban megjelent a csibesz mosolya es kitarta a menza ajtajat. Fu...sosem hittem volna, hogy valaki ennyire nagy hatassal lesz ram, ennyire eltud kabitani. Meg Xavier se kabitott el ennyire... Edward hangja, kulseje, illata minden maga volt a szepseg... tokeletesseg... lattam meg vampirt eletem soran, tudtam , hogy milyenek...de egyik sem vonzott ennyiremint Edward most. Alig par nap alatt mi muvelt velem. Ezen morfondirozva alltam a sorban, majd arra eszmeltem, ahogy Edward elottem all es kajat tesz ket talcaba.
    -Ez sok lesz...-mondtam.
    -Enned kell, egeszseges kell lenned... es amugyis egy resze az enyem.
Vampirok nem esznek... mondjuk gondolataimban elmerulve raeszmeltem, mikor itt ultem, mindig mindenkinek ott volt egy talcaja elotte, de soha egy falatot sem ettek. Latszatert adtam meg nekem a valaszt. Leultunk az asztalhoz, ahol utolso alkalmakor meg egyedul ultem , Edward velem eszemben ult le es az egyik talcat elem tolta. En egy almat vettem el majd beleharaptam.
    -Egeszseges az alma, de ugye tudod, hogy nem eleg.-aggodoan nezett ram.
Figyeltem, ahogy felvesz egy szelet pizzat es beleharap. Meglepodtem tetten , es ezt o is eszrevette.
   -Ettel ha mar valaha foldet?
Raztam a fejem, mire elvigyorodott.
   -Hat ne egyel, eleg szaraz es keseru es... hat igen nekem az etel olyan erzes, mintha te foldet ennel. De a latszatot fent kell tartsuk.-mondta.
    -Erre gondoltam.-mondtam es kivettem kezebol a pizza szeletet es en is beleharaptam. 
Elnevette magat.
    -Ma milyen programod van?-kerdeztem.
    -Hat nem is tudom...lenne neked valami terved?-kerdezte incselkedve es felhuzta a szemoldoket.
    -Igen, szeretnem veled tolteni az idot.-mondtam es az asztalon keresztul atnyultam es megfogtam kezet. 
    -Benne vagyok.-mondta es ismet az a csibesz , elbuvolo mosolya megjelent ajkain. 
Nemsokara csengettek es elindultunk az orara. Edward ismet elkisert . Matek volt, Jessica Stenly ult mellettem, amint melle kerultem eszre vettem, ahogy hirtelen felem fordul 
   -Mi van kozted es Edward Cullen kozott?-tette fel a kerdest.
Se szia, se mi ujsag , se bocsi lehet nem emlekszel ram... 
    -Jarunk...-mondtam egy kis habozas utan. 
Tudtam Jessica eleg lepcses szaju, elegge megvan a maga vilaga, de kimondtam vegul.
    -Szereted?-hulledezett.
Ertetlenul tekintettem Jessicara, valamir nem volt ertheto?
   -Mi olyan hihetetlen ebben?-kerdeztem, inkabb nem nyiltan valaszolni kerdesere. 
    -Hat tudod... eddig senki se kozeledett felejuk, minidg megvolt a sajat teruk, vilaguk... olyan furak... felelmetesek egy bizonyos szinten...-magyarazta.
Hat ez feltunt...marmint hogy senkit sem erdekelte igazan, az itt letuk. 
   -Szoval akkor szereted?-zavart meg padtarsam gondolatom menetebol.
   -Igen. Nagyon szeretem, visszavonhatatlanul beleszerettem.- lehajtottam a fejem es pir jelent meg az arcomon, am szemeim kicsit lelankadtak, mert tudtam, barmikor veszelybe sodorhatom szerelmem, nem volt felkeszulve arra, hogy tarsam lett, de ez mar keso volt visszacsinalni, nem tudtam nelkule mar elni, tavol tartani magam tole, es ahogy eszre vettem o se.-maskepp miert jarnek vele?-csattantam fel egy kicsit, mire Jessica meghokkent.
   -Jojo bocsi...-mondta Jessica majd elfordult tolem es az ora tovabbi reszeben nem szolalt meg.

Edward:

Boldog voltam, a suliba erve, a legtobb gondolat termeszetesen korulottunk forgott. Meglepodes , hogy lattak valakivel, aki nem a csaladom koze tartott, es nehany srac gondolatai duhosek es csalodottak voltak, amiert ez a tunemeny az enyem lett. O volt az egyetlen olyan lany aki titokzatos es senkivel sem baratkozott. Mar nehanyan epp eleg batorsagot szedtek hogy szolitsak meg, de en a terveikbe tapostam. Elveztem is, am azok a gondolatok amik rola szoltak, ahogy elkepzeltek a sracok, elegge felduhitett. Es alig vartam, hogy kinyilvantiam o az enyem. Minden szunet vegen elkisertem es a szunet elejen mar ott vartam ra . Termeszetesen nekem se volt mas tervem, minthogy az en angyalommal legyek , rogton belementem Bella tervebe. Tudni akartam mindent rola, es felakartam fedezni a szerelmet melyet irant ereztem, amit soha meg egyetlen egy lenyert sem ennyire. O volt a mindenem, o volt az eletem. 

Menza utan, matek oraja lett , nekem meg irodalom. Nem kellett figyeljek es kulonosebben a tanarnot se erdekelte, igy keresni kezdtem a gondolatokat, hogy Bellat figyelhessem. Jessica Stenly volt padtarsa, bar nem igazan kedveltem a lanyt, elegge fecsego, lepcses szaju volt, aki szerette Mike Newtont , megis figyeltem a tarsalgasra. Ahogy Bella melle ult, rogton kiszemelte es letamadt kerdeseivel. Gondolatai termeszetesen neki is rolunk szoltak es tudni akarta, hogy akkor mi van koztunk. 

   -Mi van kozted es Edward Cullen kozott?-tette fel a kerdest szerelmemenek, erdeklodve huztam fel a szemoldokom es figyeltem Bella arcat. 

Eloszor elpirult atgondolva, hogy mit mondjon, de ott bujkalt egy kisebb duh is, hogy meg soha nem beszeltek nagyon , de megis csak igy hirtelen leszolja. Ez tetszett, latni ezt a kis busszus kepet.

  -Jarunk...

Egy kis habozas utan valaszolt vegul... nekem meg bejarta a fejemet ez a gondolat jarunk... jarunk... jarunk... jarunk... meg mindig keptelen voltam elhinni, azt , hogy Bella, ez a kis tunemeny, az angyalom hozzam tartozott, szeretett... 

   -Szereted?-hulledezett Jessica, mire Bella ertetlenul figyelte. 

   -Mi olyan hihetetlen ebben? - szoval meg nem hallotta a rolunk szolo beszedeket. 

De szerintem eszrevette, hogy mennyire tavolsagtartoak vagyunk, es masok mennyire felnek tolunk.

    -Hat tudod... eddig senki se kozeledett felejuk, minidg megvolt a sajat teruk, vilaguk... olyan furak... felelmetesek egy bizonyos szinten...-magyarazata Jessica.

Bella szeme felcsillant, beigazolva, hogy megis valamit eszrevett. 

   -Szoval szereted?-tette fel a kerdest ismet Jessica.

Lattam ahogy Bella nyugtatni probalja magat, probalja arcizmait kontrollalni.

   -Igen. Nagyon szeretem, visszavonhatatlanul beleszerettem...-egy percig lattam Jessica gondolatain ahogy Bella elpirul, am szemei kicsit elszomorodnak, egy perc nema csond majd...-, maskepp miert jarnek vele?-csattant fel szerelmem, aztan hirtelen.

Jessica egy pillanatig megriadt, majd kicsit sertodotten forudlt el.

   -Jojo...bocsi.

Megis kinek kepzeli ez magat, hogy ilyen hangnemben hozzam szoljon. Mit vetettem el? Csak kerdeztem valamit... Es ezutan kizartam Jessica gondolatait, mert kezdte ocsmarolni szerelmem, es erre nem voltam kivancsi.  Amint kicsengettek osszeszedtem cuccaim, es mar iranyultam is kifele, amennyire emberi gyorsasaggal lehet kozlekedni , mar majdnem szaladtam ilyenkor. De mindig pontban erkeztem, sot ra egy percre jott ki szerelmem. Ram mosolygott, ahogy en is ra.
    -Hello...-mondtam egy feloldalas mosollyal, es hallani kezdtem, ahogy a szivverese hirtelen felgyorsul...tetszett a gondolat, hogy ilyen hatassal vagyok ra. 
    -Hello, tornam lesz.-mondta es elindulta kifele, konnyu volt iramot tartani vele.
    -Szoval visszavonhatatlanul belemszerettel?-epp kilepett az ajton, de ezek hallatan megtorpant.
    -Te hallottad?-nezett ram kikerekedett szemekkel, de az arcan ott volt a pir.
     -Igen-mondtam kicsit bunbanoan.- Unatkoztam, gondoltam keresni kezdelek, Jessica padtarsad, igen konnyen tudtam beferkozni gondolataiba es le is szolitott.-mondtam.
    -Hat kosz...-durcasan indult el egyedul, de termeszetesen utol ertem.
    -Sajnalom. Szeretlek tudod , ugye?-allitottam le es felmeltem fejet allattol fogva. 
Tekintetunk talalkozott es egyikuk sem engedte a masik tekintetet.
    -Tudod, nem szep dolog hallgatozni.-mondta , kicsit megenyhulve.
     -Sajnalom.-mondtam megegyszer es elovarazsoltam csibesz mosolyomat, amitolismet zakatolni kezdett a szive.
Engem egy halk kuncogas is elhagyott, erre Bella felsohajtott es elindult a torna terem fele.
    -Varj!-szoltam utana, tudtam nemsokara nekem is mennem kell orara. - Ora utan itt foglak varni. Es akkor mehetunk .-mosolyogtam.
Ismet gy sohaj hagyta el az ajkat es ramosolygott, majd bolintott.
    -Most hallgatozni fogsz?-kerdezte, de most mar ott volt a szaja sarkan a mosolygas.
    -Lehet.-mondtam, egy puszit leheltem homolokara es elindultam en is oramra.

Bella:

Jaj, Edward... teljesen megorjitesz...mit muveltel velem? Teljesen elvarazsolt, tekintete ha talalkozunk rabul ejt, jelenlete felzaklat, elpirulok, szavai hivogatnak es nem tudom mar elkepzelni az eletem nelkule. Nem tudtam haragudni annyira ra, hogy kihalgatta beszelgetesinket, bar kellett volna... valahogy megsem. Bementemaz oltozoben, ahol nem is kell mondanom jo par lany szuros tekintettel figyelt engem. Atoltoztem majd mentem is be a teremben. Tollasoztunk es parokba kellett szegezodnunk, mar abban remenykedtem, hogy par nelkul maradok es leulhetek, bar szerettem tollasozni, de ekkor...

    -Bella!-szolitott meg egy srac. Mike Newton remlett a fejemben. - Leszel a partnerem? - remenykedo szemekkel nezett ram.

Hogy tudnek nemet mondani? ...na jo igazan konnyeden tettem volna, de megse akartam megbantani, valojaban nem beszeltunk soha, de jol jottek a baratok , ugy ereztem, nem tudom elhagyni Forksot mar, es nem akartam,hogy kitaszitottnak nezzenek engem. Wau... par napja pont az ellenkezojet akartam volna. 

    -Persze...-mondtam. 

Meglepodtem, Mike tetten es furcsaltam is viselkedeset, majdnem itt esett ossze az izgalomtol, vagy attol, hogy zavarba jott. 

     -Mike , ugye?-kerdezte amint szemben alltam vele.

    -Igen.-lelkendezett ,kicsi tulsagosan is. 

    -Honnan emlekeztel a nevemere?-kerdeztem. 

Mindekozben elutottem neki a tollaslabdat, amit o vissza is utott.

    -Hat...ohm...felfigyeltem...marmint mindenki felfigyelt, hogy mennyire titokzatos vagy es rejtelyes, nem lehetett nem erdeklodni , hogy vajon ezzel a lannyal mi is van. -mondta es lattam, ahogy zavarba jon. 

     -Ertem...-mondtam es ramolyogtam, amitol ismet zavarba jott.

Tovabb utottuk egymasnak a tollast, nehany perc siri csondet kovetve.

   -Szoval te es Edward?-szolalt meg hirtelen.

   -Ja...-ennyit tudtam kinyogni.

    -Wau...hat nem hittem volna, hogy ennyi ido utan, eloszor neki nyilatkozol meg.- mondta, de mintha a mondataban lett volna valami ironikus.

    -Ohm...hat... igen, tudod elegge ugy ereztem, van valami kozos bennun, osszekot minket egy kotelek.- mondtam, elmosolyogtam erre gondolva, de ez megsem a kepzeletem szerint mukodott, valahogy zavart, az, ahogy Mike nezett ram.

Tudtam, hogyha Edward ezt vegig hallgassa, nem fog neki tetszeni, csak remenykedtem, hogy talan megsem figyel , de mindekozben neha az ajto fele sanditottam, nehogy meg a vegen megjelenjen itt eltudtam ezt kepzelni rola. Mike reakciojara nem vartam...

    -Kozos? Bennetek???-lepodott meg.- Hat nem hiszem Bella, te olyan ... gyonged es szep vagy.- epp visszautottam a tollast, de az leesett a foldre. Mike zavarba jott es elforditotta arcat, ugyanekkor az utojet leengedte. 

Mi ennek meg mi baja? Azert lett volna mit ellenkeznem, en egyaltaln nem voltam gyonged, ha tudna hogy en miket tettem...nem ezt mondana. Aztan folytatta.

     -O meg, olyan kemeny, mintha minden percben savanyu citromban harapott volna. 

     -Minden ember mas, es Edward nem olyan, bar neha ezt mutassa, annak ellenere kedves es gyonged.-ellenkeztem vele, mosolyodtam es ereztem ahogy pir boritja az arcomat.

Hat meg egy dolog amin elpirulhatok ha Edwarddal talalkozni fogok.

     -Nekem ez nem tetszik.-hirtelen atszelte a tavolsagot koztunk es megallt elottem.  

Alig nehany centrie volt tolem.

     -Ki mondta hogy kellene?-alltam tekintetemmel.- Ehhez neked semmi kozod.

 Ezzel meg ott hagytam, duhosen, hallottam ahogy utanam szol de nem erdekelt. Ennek meg mi baja? Miert erdekli, hogy mi van koztem es Edward kozott? 

Edward:

Olyan kis aranyos Bella, mikor durciskodik, mikor elpirul...mindene elvarazsolt es rabul ejt. Hiaba tudom , hogy demon, talan a legerosebb , en vedeni akarom, en mellette akarok lenni. Mar nem tudok tavol maradni tole es soha nem fogom elengedni tole. Emmettel volt spanyol oram. Nem tudtam megalljt parancsolni magamnak, itt ez a tanarnot sem erdekelte, mit csinalok , igy ismet elkezdtem kutatni a gondolatokban. De bar ne tettem volna, rogton megtalaltam Bellat, de amit gondolt nem tetszett. Na jo Mike,itt az ido, ott all egyedul, kerd meg hogy legyetek partnerek aztan elbeszelgettek.... Amindenit milyen gyonyoru... na szolitsd meg. Lattam, ahogy szerelmem ott all egyedul utovel a kezeben , es nekem ezek gondolatok hallatan kedvem lett volna kirohanni az osztalyba egyenesen hozzajuk es elvinni onnan Bellat, de turtoztetnem kellett magamat. 

    -Bella!-szolitott meg Mike . Kozelebbrol meg szebb...nyugi Mike csak el ne ijeszd. 

Ahogy eszrevettem Bella arcan meglepodott, nem vart erre. En meg megfogtam a pad sarkat, hogy komolyan ki ne szaladjak innen egyenese a tornateremben. 

   -Leszel a partnerem?- tette fel a kerdest Mike.

Mondj nemet , Bella, lass at ezen a fiun, mondj nemet.... 

    -Persze. -egyezett bele Bella, en meg szoritani kezdtem a padszelet.

  Ocsipok jol vagy? hallottam meg Emmett gondolatat, de nem figyeltem ra, raztam a fejem es kizartam , ismet Mike gondolataira oszpontositottam.

     -Mike ugye?- kerdezett ra Bella, amint szemben allt vele.

     -Igen. - emlekszik ram, emlekszik a nevemre. Egy kicsit tulsagosan is lelkendezett Mike, nekem meg osszeszorult a fogam. 

Bella kerlek nyisd ki a szemed, ennek a sracnak tetszel. Igen, feltekeny voltam, egyaltalan nem tetszett, ahogy Mike kozeledett a szerelmem fele. 

   -Honnan emlekszel a nevemre?- tette fel a kerdest Bella, mikozben elutotte a tollaslabdat. 

Jaj ne... most mit mondjak, nem mondhatom el, hogy mindekozben a hetek, honapokban figyeltem ot messzirol es a szepsege megragadott, termeszete. Nem tudtam nem kizarni a gondolatokat, erdekelt, hogy mit muvel a szerlememmel .

    -Hat...ohm...felfigyeltem...marmint mindenki felfigyelt, hogy mennyire titokzatos vagy es rejtelyes, nem lehetett nem erdeklodni , hogy vajon ezzel a lannyal mi is van.

Javitotta gyorsan ki magat, es probalt nem feltunoen zavarba jonni, de ahogy lattam Bella eszre vette, mert egy nagyon kicsit osszeszukult a szeme. Ez az , Bella vedd eszre kerlek... A bennem lakozo szornyeteg uvoltott, tulsagosan is zavart Mike es megakartam olni... 

    -Ertem.- mondta szerelmem es ramosolygott.

Amindenit de gyonyoru a mosolya... Mike ismet zavarba jott ... Az oklom ismet osszeszorult , de kenytelen voltam elengedni a padot, mielott meg darabokra tornem ... 

    -Edward estas bien?- zokkentett ki  a tanarno...

Kezemet a padala tettem es csak biccentettem.

Ocskos, mi a gond? Mi tortent? szolt ismet felem Emmett, de csak legyintettem. Ugy tunik Bellaeknal mindekozben nehany perces csend kovetkezett, szoval nem maradtam le semmirol. Itt az ido, kerdezz ra... meg most sem ertem,miert pont Edwardot valasztotta , hirtelen miert jelentek meg egyutt. Onkentelenul is egy demoni mosoly jelent meg az arcomon, Bella biztos nem fog hazudni, elmondja amit Jessicanak es Mike leszall rola.

A mindenit ocsipok, mi ez az arc? 

   -Emmet, kerlek hagyj egy percet. -szoltam oda Emmetnek halkan, egyfolytaban zavart be a gondolataiba.

Oke...oke...bocsi. 

    -Szoval te es Edward?-tette fel vegul a kerdest Mike.

    -Ja...-ja? ennyi, ennyit mondd neki? Miert? Miert nem mondja, igen, jarunk vagy valami... 

Ismet voros kod telitette be az agyam, es kesztetest ertem megint, hogy kiszaladjak az orarol, hozzajuk es atoleljem, megcsokoljam Bellat, hogy Mike vegye eszre, hogy ez a lany az enyem.

    -Wau...hat nem hittem volna, hogy ennyi ido utan, eloszor neki nyilatkozol meg.- szolalt meg Mike eleg ironikusan. Miert pont ot valasztotta megis? Miert hozza fordult eloszor?

Mert tobbet tudok rola mint te... gondoltam magamba. Szeretem es nem tudsz minket elvalasztani.

    -Ohm...hat... igen, tudod elegge ugy ereztem, van valami kozos bennunk,  osszekot minket egy kotelek..- szerelmem gyengeden elmosolyodott es en is kenytelen voltam elmosolyodni. Igen szerelmem osszekot minket egy eros kotelek.

Ez az arc? Teljesen elvarazsolta Edward... ez nekem nem tetszik,  ugy nez neha Bellara, mintha menten felfalna. Hat ez ... tobbe kevesbe igaz volt, csabitott Bella vere, de sosem tudtam volna bantani. 

   -Kozos ? Bennetek? -eszrevettem Bella ertetlenul all elotte. -Hat nem hiszem Bella, te olyan ... gyonged es szep vagy. 

Ezen a szavain egy halk morgas jott ki az ajkaimon. Bella arcat figyeltem, de nem adott semmi olyan jelet, hogy ezek hallatan ellagyult volna es elpirult. Csak allt es ertetlenul nezte. 

   -O meg, olyan kemeny, mintha minden percben savanyu citromban harapott volna.

Koszonom az oszinteseget,gondoltam magamban, de igazan nem erdekelt amit gondol. Bella meg ertetlenebbul nezte.

     -Minden ember mas, es Edward nem olyan, bar neha ezt mutassa, annak ellenere kedves es gyonged. -szerelmem elpirult es elmosolyodott, ismet kenytelen voltam elmosolyodni. 

    -Nekem ez nem tetszik.- hirtelen atszelte a koztuk levo tavolsagot es nehany centire megallt Bellatol.

Ismet egy halk morogas tort ki belolem, mire Emmett felkapta a fejet. Mielott szolasra nyitotta volna a szajat, felemeltem kezem hogy hallgasson.

 Bella tetlenul allt elotte, de allta tekintetet... en meg mar epp ott voltam, hogy most komolyan kiszaladjak a terembol es meg se alljak a torna termig amikor, szerelmem megszolalt. 

   -Ki mondta hogy kellene?-formedt ra Bella.- Ehhez neked semmi kozod.

Bella ezzel fakepnel hagyta Mikeot es nem erdekelte, ahogy utana szol. Szuper elrontottam...  Kizartam Mike gondolatait, es turtelmetlenkedve vartam, epp egy perc mulva kicsengettek en meg mar szaladtam is ki. Ahogy a tornaterem ele kezdtem erni, Bella jott ki duhosen es mike a nyomaban.

   -Mike hagyj beken!-szolt ra Bella.- Nincs mit beszeljunk.

  -Bella kerlek...allj meg.-probalta szavakkal megallitani de semmi.

Bella hatra fordult es duhos tekintettel fordult ra, feltem kicsit hogy leleplezi magat, nem tudthattam, demoni osztonei pontosabban mit is rejtenek. 

    -Bella...-hokkolt hatra Mike, ekkor vettem eszre gondolataiban, Bella szeme keken kezdett izzani.

Amint odaertem , megfogtam Bellata csuklojatol es felem fordiottam arcat mellkasomra temetve.

    -Mike...-mondtam nevet ki, majd el is indultam szerelmemmel a kocsiban.

Komolyan ha nem hagyja beken Bellat, en veszem a kezem ugyeben.    

37.resz Kerul amibe kerul, igazsag fenyre derul

37.resz Kerul amibe kerul , igazsag fenyre derul

Bella:

Valamiert fajt az amit Rosalie mondott...de ugyanakkor igaza volt, nem volt konnyu az eletem, Edward meg felig volt vampir, masik fele torekeny ember volt... nem sodorhattam bajba. En aldozat kellett legyek, neki... ismet talalkozni fogunk es azert hogy biztonsagba tudjam csaladom, megkellett tegyem. Oszinten egy kicsit azt hittem, hogy Rosalieval kibekultunk, ott volt az a csajos nap is... a tortenet amit megosztott... Bar lehet sejt valamit, marmint ott volt Brandon es mennyi probalemat hoztam meg nekik... talan tudta, hogy ez igy nem mehet. Bar borzasztoan fajt es szerettem volna Edward felesege lenni ...megis ez nem volt lehetseges.

Egy ora setalas utan visszamentem a Cullen hazba. Edward mar aludt... melleje fekudtem es egy puszit leheltem arcara...majd figyeltem ahogy bekesen alszik. Szeretlek Edward es igerem, hogy amig tudlak boldogga teszlek.  

Reggel amint Edward mocorogni kezdett mosolyogni kezdtem... megfordut meglatva hozzam bujt ... 

       -Szeretlek Bella!

       -En is teged!

Felnezett ram, majd mellkasara fektetett.

       -Tudod, hogy amit az este Rosalie mondott az...

        -Tudom, hogy nem fogsz elhagyni, en sem akaorm, csak hirtelen fellangolas sajnalom.-mondtam.

Karjaba vett es nehany percig ugy fekudtunk, szotlanul egymas mellett. 

Edward:

Orultem mikor Bella reggel visszakerult. Nagyon fajt ami az este tortent, nem tudtam belenyugodni. De amint meglattam az en kincsemet, minden elszallt. Majd feloltoztem es mentem le reggelizni. Bella amint leert leult a kanapera ahol Emmett kapcsolgatta a tv-t. 

    -Sajnalom, amit az este hallottal.-mondta Bellanak.

    -Semmi gond, megertem. Rosalie?-kerdezte Bella. 

   -Vadaszni ment Alicel es Jasperrel.-mondta, majd ismet kapcsolt egyet a tvn. 

    -Jo reggelt fiam!-mosolygott ram Esme , epp letette a reggelit az asztalhoz. 

    -Jo reggelt!-mosolygtam vissza ra es leultem enni. 

Aztan eszembe jutott, ma talalkozom van azzal a szemellyel akitol Bella fel, aki a mult arnyekeban kovette , aki remalmokkal gyotorte, es aki meg ki tudja mit tett az en Bellammal.

     -Ma mesz talalkozni a batyaddal?-kerdezte a nappaliba Emmett Bellat. 

   El is felejtettem, 2-kor ma talalkozik, Jacobbal.

    -Igen. -mondta szerelmem.

    -Biztos jo otlet marmint...-am Emmett mondatat felbe szakitotta Bella.

    -Szuksegszeru. -mondta Bella, majd kicsit boldogabb hangon.- Es igy talan ismet kozelebb kerulhetunk egymashoz mint testverek.-mondta csilingelo nyugodtabb hangon szerelmem.

Meg mindig remnykedett, persze megertem, de Jacob nem fog ezen olyan konnyen attenni. Jaj , talan ha talalkozom azzal a ferfival aki retteges alatt tartsa Bellat, megtudom vedeni es konnyiteni tudok neki. 

    -Ugye tudod hogy veled tartok?-szoltam ki .

     -Persze, szerelmem.-szolt vissza Edward.

       -Szeretnetek hogy veletek menjek? Esetleg ugy biztonsagosabb es...

     -Jacob begurul. -mondta Bella.

     -Gyere na Bella, halalra unom magam itt, Roseliek keson fognak vissza erni.-konyorgott Emmett Bellanak.

      -Rendben.-sohajtott Bella. 
Amint a reggelit megettem, csatlakoztam hozzajuk, Bella melle ultem es atoleltem majd hajaba furtam a fejem es melyen beleszippantottam. Ki lehet az a szornyeteg aki ennek a csodalatos nonek akarna bantani, akitol annyira fel. Megvedelek Bella, en Bellam megfoglak vedeni, mindenkepp.  Ne huncutkodj itt ocsipok...  Felsohajtottam es Emmettre vetettem egy szuros tekintetet, felemelte kezeit vedekezve, hogy o nem tett semmit. Eleg hamar eltelt az ido, arra eszmeltem, hogy mar a Volvomba ulunk be es hajtunka hatarhoz. Emmett eleg izgatott volt, remenykedett benne, hogy osszemerheti majd az erejet az egyik verfarkassal... de nem szabadott felboszitenie egyiket sem, ez most nem errol szolt, valami sokkal gomolyabrol. Jacob allt egyedul a hatarnal, de hallottam a tobbi verfarkas gondolatat is. Harman jottek... miert? Mire keszulnek? Bizhatunk meg Bellaba nem?  Jacob meg bizzik benne, bar ugy erzi , hogy atverte a huga , meg bizzik benne, ezert is sietett ide , amint megtudta, hogy ismet felkerult az a valaki.Az utolso gondolat Same volt, elegge azon jart a feje, hogy talan Jacobb megbocsajthatna Bellanak, hisz nem epp az o hibaja volt... de megse semmi. 
    -Azt hittem egyedul jossz.-mondta Jacob amint Bella kiszallt.
     -Ahol Bella van ott en is.-mondtam es atkaroltam Bellat. 
    -En meg pusztan unatkoztam, na ne haragudj kutyus ertsd meg te is.
Jacob Emmettre morrogott , persze ez tetszett Emmettnek mar is azon gondolkozott, hogyan tamadja meg.
     -Emmett...-szolt ra Bella.- Sajnalom, denem fognak beleszolni ne aggodj. -mondta kedvesem.
     -Hallgatunk Bella, honnan tudod , hogy itt van? Mikorra varhato? -jelent meg Sam emberi alakban.
Erre a kerdesre egy bizonyos szinten en is tudtam a valaszt, ma pontban 18:30-kor itt lesz a regi balett teremben.
    -Brandon mondta. -a nev hallattan Jaob forgatni kezdte szemet.- Tudom, hogy nem tudtok sok mindent, csak nehany dolgot, de az a baj , hogy ismer titeket, es attol tartok meg nem tudja mi lettem, igy elso utja ide lesz. Keszuljetek fel, ne csapjon be titeket semmi,  kitarto es csalfinta vigyazzatok vele, ne boszitsen fel titeket, nem eri meg, egy utolso gazember. Bar nagyon remlem erre nem kerul sor. Amint megerzi, hogy en mar reg nem voltam itt atlepi a hatart es keresni kezd ujra engem. Onnan kezdve mar az en feladatom. En csak...-Bella okolbe szoritott kezet.- Figyelmeztetni akartalak .
Bella megfordult es mar indult is volna az autohoz, am Jacob megallitotta.
     -Koszonom Bells.- Bella ledermedt, de nem fordult meg.- Sajnalom, de meg mindig nem tudok hugomkent tekinteni rad. De termeszetesen   akkori regi emlekedre, szeretnek segiteni , szoval ha barmi baj van , segitseg kell a falka keszen all.
Lattam ahogy Bella szeme megcsillog, nem tudott sirni, de ez azt jelentette... elmosolyodik es megszolal, bar nem fordult vissza.
     -Koszonom Jake.-mondta.
Beultunk az autoban es indultuk is haza. emmett bosszu volt amiert nem volt alakalma bunyozni , de Bella karpotolta, hogy o majd fog vele. Hazaerve megneztunk egy baseball meccset , majd Bella es Emmett harcolni indultak. En felmentem a szobababn es onnan figyeltem az esemenyeket. Az ido telt ... tic tac...tic tac... nem tudhattam mire varjak. Gyors voltam, felver ellenemre, a leggyorsabb a csaladbol, es biznom kellett volna, hogy erom is boven van, hogy ha kell legyozzem ezt az alakot. Bellara neztem aki nevetgelt miutan Emmetett eloszor megverte. Annyira elkepeszto mosolya volt, teljesen elbuvolt, mit tettem velem ez a lany? Az biztos, hogy eppsegben jovok haza es soha nem engedem el ezutan Bellat, osszehazasodunk es boldogk leszunk. Hatkor indultam le a kocsimhoz hogy ne vegyen eszre senki. Bella es Emmett versenyt is szaladtak, igy szerencsemre egyedul voltam amikor elindultam. Ranyomtam a gazpedalra es hajtottam ki az erdobol, majd az uton is a balett terem fele. Remeltem hogy Alice nem fogja latni dontesemet, nem is ismeri ezt az alakot, szoval remeltem , hogy ha ilyen mast allitok fel, esetlegesen ha megis latna ahogy elhajtok , akkor higgye azt hogy elmentem tisztazni a fejembe levo dolgokat. Nagyon erre oszponositottam, hogy ne lasson mast. Nemsokara megtudom kitol fel a szerelmem.... 

Bella:

    -Hat biza nyertem Emmett ez van fogadd el.-nevetve boktem vallban Emmetett amiutan visszaertunk a hazban a versenybol . 

     -Visszavago!-kialtott.

Am beszelgetesunket Rosalie zavarta meg.

    -Emmett...-szolitotta meg.

   -Cicam!- boldogan olelte meg Emmett Rosaliet , en meg bennebb mentem.- Nem felejtem el Bella, visszavago lesz.

Elnevettem magam es a konyhaba leptem, az egesz Cullen csalad itthon volt mar, bar Edwardot meg nem lattam.

    -Edward?-amint a konyha kozepere ertem rakerdeztem.

    -Meg nem talalkoztunk vele. Biztos a szobaba van.-mondta Esme mosolyogva.

    -Koszonom.-mondtam es felszaladtam .

Benyitottam az ajton de senki sem volt ott. Aggodni kezdtem, hol lehet...? Az autoja se volt ott... Hol van Edward? Szerelmem? Elkezdtem kutatni a szobajaba es ekkor egy kis cetlit talaltam.  Az agy alatt volt... Ha ember lettem volna ugy remegtem volna mint a kocsonya, meg egy perc se telt el es mar a kezembe volt a kis cetli. "Meg akarod ismerni sziv szerelmes remalmat? Akitol legjobban fel a vilagba.... hat akkor gyere el holnap a regi balett terembe18:30-kor es megismered." Ne ! Hogyan? Mikor? Megtalt... de nem engem, hanem Edwardot. Francban... 

    -Carilsel!-kialtottam es szaladtam is le.

Mind a hat vampir ram nezett. Felemeltem a kis cetlit.

    -Edward bajban van.-mondtam.

Edward:

Tulsogsan is siettem .20 percre mar ott voltam. Nem szalltam ki a kocsibol ott vartam... a radioba betett cdt hallgattam es probaltam lehetosegeimet atgondolni. Nem hiszem, hogy ember lenne, most miert felne tole ha vampir, mondjuk azelott is verfarkas volt. Szoval az kizart, mi van ha verfarkas, ebben az esetben a ballett teremben egy hatalmas verfarkassal fogok talalkozni es ugyelnem kell , bar kerdes az , hogy eddig is felt, egyenranguak voltak, ugymond. Ha vampir akkor gyors es eros mint en, de kitudja lehet van kepessege amit nem tudok hogy mi. Szerintem amikor ez a valaki elhivott kitervelt valamit. Szoval ovatos kell legyek, nem hiszem, hogy tudja hogy gondolat olvaso vagyok igy elonyomre valhat, nem mejek tulsagosan be felverusegem miatt biztonsagosabb ha minnel hamarabb megtudok szokni  ha szukseges. Ha megse tudnek minden beleadok ha harcra kerulne sor. Amint ez mind vegig futott az agyamon fel lett, kiszalltam a kocsimbol es beleptem. Sotet volt bent, csend... tettem nehany lepest bennebb majd...

     -Udvozollek.-szolalt meg egy hang. 

A hang iranyaba neztem de nem lattam senkit. Miert nem hallom a gondolatait? Talan olyan mint Bellanal...de neki van egy pajzsa, ket ugyanolyan kepessegu vampir nem letezik.

    -Nem gondolok semmire, ha arra gondolnal, hogy miert nem hallod gondolataimat. Igen tudok rola, tudok a kis csaladodrol. Mar nehany hete figyeltelek benneteket az en Bellam miatt.

Az o Bellaja miatt? Mi? Bella az enyem.... ra morogtam, mire egy hangos nevetes es elolepett. Feher ruhaja es korom fekete haja megadta a kitunesi modjat, es ott volt meg a voros tekintet. 

    -Udv, Aiden Smith vagyok, a te mennyasszonyod remalma.-mutatott be es indult korozni.

Szoval harmadik lehetoseg nyilt elem...vampir volt, akitol szerelmem annyira felt. Vajon milyen kepesseg lehet? Van e egyaltalan? 

    -Nem szukseges , hogy bemutatkozz Edward Cullen vagy, felver.-mondta egy gonosz vigyor mellett.- Bella hogy van? Tudja hogy itt vagy? Gondolom nem mert akkor nem engedett volna el.Jaj milyen reg nem beszeltem vele, mennyire hianyzik. Azok a napok amikor eloszor talalkoztunk annyira hianyoznak. Hallani ahogy sikkolt, ahogy konyorog, ahogy a veritek lefolyik az arcan, ahogy probal eros lenni de megsem tud. Oh...azok a sikolyok.- osszecsapta kezeit ezekre visszaemllekezve, engem meg elboritott a duh. 

Sikolyok? Mi a francot muvelt ez az en szerelmemmel?

     -Hagyd beken Bellat!-szolaltam meg eloszor.

   Elnevette magat, es elottem termett.

     -Mit tudnal tenni te? -ekkor megfogta fejem es hatra lokott . Majd ujra megfogta es a tukorbe vagta ami mellettem volt, fejembol kibuggyant a ver. Ez nem fog egy hamar begyogyulni.- Felver vagy, annak ellenere hogy gyorsabb vagy mint a csaladod tobbi resze, nem erosebb. Gondolat olvaso vagy es aztan... hamarabb vegzek veled mind elharitanad a kigondolt tervemet. 

Szemei teli voltak gyulolettel, haraggal, ismet gonosz mosoly jelent meg az arcan es eldobott magatol. Fejem egy sarok falba utottem es kicsit elszedultem. Igaza volt nem voltam eleg eros , felver vagyok verzem, fajnak az utesek, meghalhattam. 

     -Tudod a kis szerelmed megfog halni.-mondta es kozeledni kezdett felem.- Olyan erot birtokol amit meg soha nem lattam, verfarkas es vampir ver egyben. Mar verfarkas koraban nem halotta senki a gondolatait, nem tudott egy fizikai tamado kepesseg sem bajt okozni neki. Tul sok bajt okozna nekem, megtudna allitani, ezt nem engedhetem meg. Ezert ijesztettem ra akkor , mar azelott tudtam letezeserol mielott talalkoztunk volna. Csak a megfelelo idopontot vartam, hogy minden keszen legyen. Tudtam, hogy a kis Bella kulonleges , nem varhatok sokat, aztan szerencsemre a batyja Brandon is mellem allt, sajat batyja aldozza fel , akarja elhozni nekem. Lattam, hogy Bella nem akarja feldeni kiletem ellotetek, igy ugy dontottem kicsit szorakozom. -lehajolt hozzam. - Jatek indul.

Felmergelodtem es neki tamadtam, ketten repultunk a balett terem tulso oldalaban , eltorbe egy tukrot amibol nehany szilnak elkarcolt, de nem erdekelt, megkell oljem nem engedhetem Bella kozelebe ezt az alakot. Vampir fogaim megvillantak es belakartam harapni...persze erosebb volt nalam, konnyen lerantott magarol.

     -Jo kis jatek , kitarto vagy, elvezem.- mondta. 

Felemelt ket kezevel es ismet eldobott ismet egy tukor tort ossze egy nagyobb szilank a jobb labamba furodva. Szisszentve vettem ki es probaltam osszeszedni magam. 

     -Azt hiszem itt az ideje vegig vinni a tervem.- nyujtozodott egyet majd hozzam erve leterdelt. - Nem akarsz teljes vampir lenni?

A karomat mar epp szajahoz emelte amikor hirtelen elloktek rolam. Feltekintettem... Bella volt az...

     -Te szornyeteg!-kialtott ra.

     -Nahat? Bella....Bellam, hogy vagy? Ide talaltal? Mi ez a hangsuly? Nem fel tolem?- erintettemeg az arcat.

Bella lerantotta karjat es duhesen figyelt ram. Rajottem, Bella felt tole, de sokkal jobban szeretett engem , megakart o vedeni engem , annak ellenere hogy vele allt szemben. 

     -Azt hiszed vegig nezem, ahogy ugyan azt teszed Edwarddal mint anno velem. - nezett ra.

     -Dehogy dehogy...-mondta.- Csak jatszottam.-mondta nevetve.

     -Idiota!

Bella ismet Aidenra tamadt de sajons szerelmem huzta a rovidebbet elrepitette egy szekrenyben mely ajtaja ripityara tort. 

    -Azt hiszem, most mar nem tudod eltikolni a csaladod elol, az igazsagot, elkell mondd hogy mi tortent veled, mi volt koztunk. Aztan keszulj fel draga Bella , a vegzetedre.-mondta amint hozzam ert.

Megfogta ismet a  karom es beleharapott.

     -Ne!!!!!-kialtott Bella es ismet lelokte rolam Aident. 

Szerelmemre probaltam oszpontsitani , de a mereg pokolian kinzott. Csak vergodtam ott a foldon es figyeltem ahogy Bella kimerezti fogait es tamadni akar , am Aiden ranez , Bella foldre esik uveges tekintettel nez a semmiben, felkiallt , erre megjelennek a tobbiek is. Aiden eltunik. 

     -Bella....-Alice odaszalad Bellahoz es felsegiti.

Bella vampir letere majdnem osszerogy. Mi tortent vele? Mit tett vele az a szornyeteg? Atvaltozom... most teljesen ...igen....

Bella:

Hamarabb ertem oda mint a tobbiek, amikor meghallottam, hogy mit tervez Aiden kikeltem magambol, egy voros kod vette at rajtam az iranyitast es pusztitani akartam, megolni, nem erdekelt hogy mennyire feltem tole, Edward iranti erzeseim erosebbek voltak. Amikor elmondta, hogy kepesseget hasznalja Edwardra es az egesz Cullen csaladra aki most jelent meg, foldre estem, nem tudtam mekkora kin lehetne nekik, de tudtam hogy eleg ahhoz, hogy idot nyerjen megszokjon es Edward atvaltozzon teljesen, es meg csak az lenne a legrosszabb, ha az o mergevel keveredne vere. Alice alitott fel es vitt oda szerelmemhez. Ver illatta csabitott, de tudtam, hogynem szabad, turtoztettem magam. 

     -Hogy van?-kerdeztem Carlislet.

    -Szerencsere semmi sem torott el, itt ugy tunik egy tukor szilank furodott lababa, kivettem , es bekottottem a labat. Kell egy kis ido mig begyogyul. 

     -Lehet e tenni ellene valamit, hogy ne valtozzon at.

Nem akartam , hogy vere keverdjen Aidenevel, elonyt szerezne ebbol, megszerezne maganak, es ezt nem engedhetem. 

     -Bella atfog valtozni, lattam, vampir lesz, es nem csak fel.

    -Nem az nem lehet, Alice nem szabad-fogtam meg ket vallatt es rangatni kezdtem.

     -Bella...-tette ram kezet Jasper.

Elengedtem Alicet bocsanatot kerve es ismet Edward fele neztem.

     -Ne muszaj ugy legyen.-mondta Carlisle.- kiszivhatnad a merget.-mondta nekem.- Van benned eleg onuralom?

Nem tudnam veret venni a szerelmemnek, nem akarnam megolni. Tudtam a valaszt.

    -Igan.-Edwardra neztem aki szenvedett.- Szerelmem minden rendben lesz, meggyogyitalak.

Megofgtam karjat es kiszivtam a merget, Aiden merget. Mire vegeztem Edward elajult, de Carlisle szerint nem gond, minden rendben lesz vele, csak a felverseg miatt , attol tartott nehogy felver merget is kiszivjam, es akkor talan nem elte volna tul Edward, de sikerult idoben megallnom. Buszke voltam magamra, es megigertem magamnak, amint Edward felebred elmeselek mindent, tudtam Aiden jatekat, elkezdodott,es nem szamit hatud valaki vagy nem a titkom, ugyanannira benne vannak, nem fognak szabadulni, megakartam vedeni Edwardot, a csaladjat, Jakeket... es meg is fogom.

Edward 

Minden olyan csendes volt, sotet... nyugodt...de megis hianyzott valami, valaki. Bella kellett nekem annal tobb semmit... kuzdotttem a sotetseggel,hogy ujra lathassam, ujra karjaimba vegyem es vele legyek. Majd szemhejam kinyitotodott fenyt erzekelve osszeszukult pupillam, de meglattam hat vampirt aki engem figyelt... es ereztem valaki kezet kezemen. Bella ult oldalt az agyam mellett o fogta kezem, amint meglatott ramugrott es boldogan olelt meg.

     -Mi tortent Aidennel?-kerdeztem.

    -Megszokott.-mondta.

     -Most akkor teljes...

   -Nem, kiszivtam a merget...-mondta Bella.

Osszeszukult a szemem, nem ertettem miert tette.

    -Miert? Ha hagytad volna, hogy a mereg feloldodjon , most olyan lehetnek mint te , egesz vampir nem csak fel.

     -Azt nem akarhattad, hogy Aiden merge altal legyel az.-mondta, es szemei aggodottsagot mutattak. - Edward, en legszivesebben elszoknek innen, messze toletek, hogy ne keruljetek bajba.

Erre a mondatra erosebben megfogtam a kezet, o lagyan elmosolygott. 

     -De tudom, hogy mar keso. Amint megismertelek titeket, felkerultetek Aiden listajara , ha elszoknek es vegezne velem,visszaterne ertetek, jatszani veletek. - kicsit ertetlenul neztuk Bellat.- Vencuverben voltam par napot mint regebb emlitve volt, ott talalkoztam vele. Egy ejszaka hazamenet, vagyis szallasomhoz menet, valaki leutott, elajultam es egy raktar felesegben ebredtem fel. O es nehany trsa volt ott, eloakartak csalni eromet vegezni velem de semmi. Nem sikerult, kinoztak napokig, eheztettek ...szornyu korulmenyek kozott voltam.- Bella visszagondolva erre megremgett. Az a szemet, ilyent tett.- de nem lehetett egesz eromet aktivalni, ugymond mert meg nem valtoztam at akkor verfarkassa. Aiden felfigyelte, hogy kepesseget nem tudja hasznalni rajtam. A kepessege ha a szemebe nezel kinok kozott fogod erezni magad, egy olyan remalom feleseget mutat neked, de mintha valodi lenne es ott van meg a lathatatlansag . Emlekeztek Davere o figyelmeztetett erre ha nem lenne ele meg lathatatlan is tud lenni. Szoval veszelyes nagyon. Szoval felfigyelt, tudta, hogy erom akkora es ez a kepssegem is, hogy letudnam gyozni igy ijesztegetett ...aztan elengedtek es visszaterve nem mondtam senkinek, Jakek cska annyit tudtak, hogy valaki bantott , nagyon de annal tobbet nem. Azota nem lattam mostanaig... ismet itt van es most mar a vegso elszamolast akarja. Nem akarlak titeket a halalba kuldeni, szoval szabad valasztasotok van, ha akarjatok elszokhettek amilyen messzire csak akartok, de ha maradtok akkor mindenre felkeszitelek amit tudntok kell rola,  a csapatarol es egy tervet is hogy megoljuk.-mondtam, bar nekem sem tetszett hogy oljek es feltem.

     -Elszokjek? Nelkuled? Bella kicsim, ami vele tortenik az velem is, en itt maradok veled segitek neked. Szeretlek.-mondtam es megcsokoltam lagyan.

     -Most mar a csaladunkhoz tartozol Bella, bar nincs inyemre , hogy megoljek egy vampirt, de csak igy lehet beke nem megvedjuk a csaladtagjainkat..-allt elore Carlisle es utana Esme.

     -Melletted vagyunk .-molygott ra Alice is, es Jasperrel elore alltak.

      -Bunyo!-kialtott Emmett es elore allt.

Rosalie volt az utolso aki elore lepett, nem mondott semmit, karba tett kezzel mergesen lepett elore. 

     -Amit tudnotok kell azert nem akartam, hogy Edward atvaltozzon, mert a merge amivel atvaltoztassa az embereket vampirra, az manipulalhato lesz altala, az o embere.-mondta szerelmem.- Ezert nem szerettem volna ha merge feloldodik es atvoltozik teljesse.

      -Megertem.- mosolyogtam ra.

Bella visszamosolygott es felult az agyba, majd lefekudt es a mellkasomra fekudt.. joszorsan atolelt en is ot.

     -Es akkor hogyan?-Szolalt meg Rosalie.... 

9.resz Szerelem

9.resz Szerelem

Edward:

Elegem volt abbol hogy nem tudtam mi van Bellaval... olyan regota vartam ra, annyit vartam ra ... Es most amikor talalkoztunk, amikor sikerult megtornie eltunt, egyszeruen felszivodott. En megertettem Carlislet hogy felt, de hogy tudnek arrol eltekintei,hogy szeretem, hogy eletem szerelme , bevesodott reg nem dobbant szivemben es onnan mar nem tud kitorlodni. Tudom, probalt megerteni, probalt tenni valamit ertem, de tudom hogy nem szeretne bajba kerulni...de biztam Bellaba. 

    -Edward!-szolitott meg Alice.

Leszaladtam,hatha valamit latott Bellaval kapcsolatban.

     -Bella?-kerdeztem amint a nappaliba ertem.

      -Igen... latom egy...egy....verfarkassal...-mondta ki.

Megijedtem... verfarkassal? La Pushba van? En...aggodtam.... igen aggodtam, annak ellenere hogy tudtam ki, mekkora ereje van, a szeretet szemelyt igy is felted. Alice gondolataiban meglattam, ahogy Jacob , egy verfarkas kozeledik felej leul melle majd beszelgetnek es oleles... mi? Mi ez az oleles? Miert? Feltekeny voltam, Bella az enyem es nem adom egy mocskos verfarkasnak sem... senkinek, nem adom, az enyem.... az enyem.... Bella az enyem. Gondolatom menetet Alice zavarta meg, pontosan tudta mit fogok tenni. 

      -Menj Edward....-sohjatott , tudta nem tud megallitani. - Minden rendben lesz.-kuldott egy batorito mosolyt.

Elvettem a kocsikulcsom es elindultam Bella hazahoz... Alice latva tervem, megjegyezte a teret, lerajzolta majd atadta nekem... Amint megkaptam a hazat, lattam ahogy Bella felszalad... majd a haz eleerve kiszalltama kocsibol es esni kezdett az eso. A hazra tekintettem es vartam valahol mozgast eszlelni... Az emeleten levo szobaban lettem figyelmes ra, epp kinezett az abalkon, meglepodott jelenletemen... majd eltunt...gondolom epp lefele tart. Amin nyilt az ajto aggodo tekintettel indult felem... 

    -Mit...-mar epp megszolalt volna mikor magamhoz huztam es megcsokoltam.

Csokja edes volt, edes , mezes.... puha ajkai elkabitottak , az enyem.... ez jart az eszemben. Birokloan magamhoz huztam megkozelebb es meg szenvedelyesebben csokoltam. Olyan reg vartam erre az erzesre... erre a pillanatra. 

Bella:

Csokja edes, mezes volt...es siman eltekintettem attol,hogy ajkai hidegek voltak. Amint megizletem ajkat, tobbet akartam es tobbet... tobbet erezni ezt... kozelebb huzott magahoz es meg szenvedelyesebben , csokolt... viszonoztam csokjat, teljesen elvarazsolt , elkabitott... nem akartam semmi mast csak ot, a vilagon csak en es o leteztunk, minden kizartam. Az sem erdekelt tulsagosan, hogy zudul rank az eso. Lassan megis eltavolodott tolem, es aggodva pillantott ram.

     -Nem szeretnem ha megfaznal.-mondta. 

     -Bejossz?-kerdeztem meg.

     -Xavier nem hiszem,hogy orulne nekem...

    -Nincs itthon, es amugyse kellene erdekelje hogy en kit hozok haza.-mondtam.

   -Akkor ha szabad...-mondta kicsit zavarba.

Kezen fogtam majd elindultunk befele. Felsetaltunk a szobaba ahol adtam egy torolkozot, tudtam hogy nem fazhat meg, de attol biztos jobban esne neki is ha szarazabb lenne es valami ruhat is adtam Xaviertol egy feher polot, egy piros kockas inget valamint egy fekete nadragot... en meg besetaltam a furdobe es  atoltoztem. Egy hatalmas pulcsit vettem fel, egy jegerrel es lofarokba kotottem a hajam, majd kileptem... bekopogtam ,majd beleptem. Edward mar keszen volt, mosolyogva ultunk le az agyba.
     -Xavier?-kerdezte.
     -Fogalmam sincs, mar jo par napja , szerintem mindjart egy hete is megvan,hogy nem jott haza. Es nappal sem latom, akkor  lattam eloszor  vitatkozasunk ota amikor azzal a vampirral vegzett...-mondtam.
      -Min vitatkoztatok?-kerdezte.
Most hogy kellett volna elmonjdam, hogy rajtad, es azon hogy en ot szerettem...vagyis ezt hittem. 
     -Miert voltal itt?-tertem ki a valasz alol.
Elnevette magat , de valaszolt.
    -Elegem volt a varakozasbol...Bella fogalmad sincs miota vartam rad...-mondta melyen a szememben nezve.
     -Vajon ki vart kire?-nevettem el magam.
Felhuzta szemoldoket nem ertette min nevetek. 
     -Honna tudtad hogy en vagyok?-kerdeztem.
      -Alice jovobe lat, egy ilyen adottsag, en  meg gondolat olvaso vagyok. 
Kicsit megijedtem, latja minden gondolatomat? Tudtam Xavier is gondolatolvaso, de o nem latott fejemben, ugye a pajzsom miatt...de nem tudthattam hogy minden kepessegre, mindenkire immunis vagyok.
     -Az en fejembe is latsz?-kerdeztem .
    -Nem...-mondta majd arcomra tette kezet.- Bar latnek...
Olyan szelid, lagy tekintete volt ...annyira megigezett, annyira tetszett.
        -Pajzsod mi?-tette fel a kerdest Edward.
        -Honnan...?
       -Egyszer emlitette Xavier, mikor ugy volt,hogy hozzank josztok magyarazni.-mondta.- Szoval most is felhuztad a pajzsod?
       -Ez nem igy mukodik...-mondtam.- Minden kepesseg ram immunis... Termeszetesen tudom kontrolalni, de az hogy monjduk lasd a gondolataimat, vagy Xavier , azt nem... de nem is akarom, hogy ne legyek immunis a kepessegekre, ez is egy adott biztonsag. Gondolom Xavier mondta.
Probalta osszetenni a mondottakat, gondolom akkor nem tudott uzenni nekem Xavier. 
    -Szoval, Alice megjosolt engem is?-kerdeztem megbokve.
Elmosolyodott, majd ismet ram tekintett.
    -Igen, bar akkor nem latta,hogy demon urno vagy.-mondta.- Azt hitte normalis ember vagy. Es bar keplekenyek voltak, minden tolem fuggot.
Erdekes... ennek azert orultem, ha parhonappal hamarabb ismerem meg Edwardot akkor biztos, hogy nem itt tartanank, szemebe nevettem volna, es megmutattam volna gonoszsagom...nem tudom a vele valo talalkozas megvaltoztatott, a veluk valo tallakozas...mintha nem is tudom mi utott belem...
      -Toled? -neztem ra.
      -A vered illata nagyon edes, nagyon csabito... olyan mint a sajat inyemre kevert heroin...-mondta es beleborzongott ahogy ezt elmondta.- Nehezen kuzdottem az ellen, hogy mit akarok, elakartam menni, de mindekozben beled szerettem ...
Szavain toprengtem, szoval megakart olni... monjduk nem tudott volna... nemfirtattam most ezt valahogy tovabb, csak kezere tettem kezem es megszoritottam, nem erdekelt ha jeghideg a bore... 
       -Szoval...-utanozott az elobb, gondolataim menetebol megzavarva.- Mi volt az elobb "Vajon ki vart kire?" -gondoltam,hogy itt megakadt a gondolat menete.
       -Mit saccolsz hany eves vagyok?-kerdeztem.
      -Velem, egykoru...marmint emberi korom amit mutat, 17.
Elnevettem magam, nem ertette.
       -Mi olyan vicces?-kerdezte.
      -Meg emberi kor mutatas szerint is idosebb vagyok nalad.-mondtam.-18 vagyok...
      -Hogy erted hogy meg emberi kor mutatas szerint is...?-kerdezte.
      -Hany eves vagy vampir leted szerint?-kerdeztem.
       -109.-mondta.
Huha...
    -Huha kisfiu...
    -Kisfiu?-nevette el magat.
   -500 eves vagyok. 
Szemei kikerekedtek.
     -Viccelsz...-mondta. 
    -Azt hiszed demon urno lennek, ha csak most kezdenem palyamat.-mondtam.
    -500...?-ismetelte.
    -Igen. Tudod, nem a volt a legmesesebb eletem. Az emberek ugy tartjak, hogy a gumiho... vagyis a kilencfarku rokademon , a szep nok testebe koltoznek es iranyitjak. Anyam utalt ezert... am nem nagyon emlekszem emberi emlekeimre, a nagymamam boszorkany, sikerult oket elzarnia, de mostanaba ismet derengenek... eszembe jutottak anyam szavai... 18evet toltottem be, minden srac utanam rohant... gumiho letemre a szepsegem , felfoghatatlan volt emberi szemnek. Zaklattak, mondjam ugy, anyam ezt utalta, ...annyira hogy vegul engem is megultat.- meseltem, Edward erezve szomorkas hangulatom mellkasara huzott.- Uvoltott nekem,hogy bar ne szulettem volna meg, es hasonlo. Egy napon elszoktem... Egy levelet kaptam,amiben az allt hogy sikerulne elvesztenem , a szepsegem erejet csak nehany dolgot megkell tennem. Egy regi japan kimonoba kellett oltoznom, kisminkelnem magam es elmennem egy tisztasra,ahol egy kis haziko volt. Bedoltem es elmentem. Ott ultem a hazikoba es vartam...de semmi...aztan megjelent egy alak es bezart 400 evig sinylodtem egy festemynben...igen festmenyben...tudom lehetetlenek tunik, de meg fogalmad sincs,hogy mit rejt a demonok vilaga. - lattam arcan az aggodalmat es meglepodottseget.- Xavier mentett ki... vegul... az elmult 82 evet Xavierrel toltottem, es demon urno lettem,hogy soha ne tortenjen ez meg ujra. Xavier megtanitott hogyan kontrolaljam az eromet, es a szepsegemet es sikerult eddigi kinezetemre valtsam.
     -Gyonyoru vagy. - mondta mosolyt uzenve felem.
     -Dehogy vagyok, az akkori kinezetem sokkal szebb volt, meg te is beleszerettel volna pusztan azert mert a gumhio bennem van.-mondtam.
     -De en nem azert szeretlek, mert benned van a gumiho...en azert szeretlek mert te te vagy, es nekem tokeletes.-mondta es lassan ovatosan csokolt, de vegul szenvedelyesse valt, teli szerelemmel.
El sem tudtam hinni ,hogy visszavonhatatlanul, felulmulhtatlanul beleszerettem ilyen rovid idoben egy vampirba, Edward Cullenben. Ezutan orak hosszat beszelgettunk, az  evekrol melyekbe mindketten reszt vettunk, amit o nem ismert, amit en igen...sok mas dolgorol is, mit szeretunk, mit nem, mi kozos es volt egy jo par,  majd lassan elalmosodtam es asitottam egyet.
     -Nem vagy faradt?-kerdezte.
      -Kicsit...-nyujtozodtam egyet.
     -Aludj...-mondta vegig simitva arcomon.
    -Itt leszel?
     -Igen.-mosolygott ram.
     -Reggel is? Kerlek...olyan csendes a haz egyedul...vagyok.
Mellkasara masztam es szorosan atoleltem.
      -Itt leszek.-mosolygott ram majd megpuszilta homolkom.
Almaimban Edwarddal alltam egy reten , egy csodas reten ahol mindketten egymast neztuk es fogtuk egymas kezet. A pillanatnak eltunk... majd felcsimpaszkodtam Edward magassagara es megcsokoltam , lassu am annal szenvedelyesebb csok volt , mely jelezte, hogy az eletunk most kezdodik... 
Reggel valoban ott volt, amint kinyitottam a szemem vele talalkoztam. Ram mosolygott.
    -Jo reggelt!-koszont.
    -Jo reggelt!- nyujtozkodtam egyet. 
    -Hogy aludtal?-kerdezte. 
     -Jol. -mar epp ott voltam, ahogy en is megkerdezzem, amikor raeszmeltem , hogy o nem tud aludni. - Ma milyen nap van? -kerdeztem.
      -Szombat.-mondta.
    -Ertem...-szoval hetvege. -Nem kellene beszeljunk a csaladoddal? Biztos aggodtak.
     -De beszelnunk kellene, hogy elmondjuk osszejottunk,parom lettel.-mondta majd kipattant az agybol.
Felultem az agyban es csak pokerarccal neztem.
     -Edward...en...-de mielott barmit is mondtam volna visszaterdelt az agyra es az ujjat az ajkara tette.
     -Bella szeretlek, es nemakarok most elvallni toled. Soha.-mondta .
    -En is teged Edward.-mondtam mosolyogva es kozelebb huztam magamhoz , majd megcsokoltam.
Szoval amint reggeliztem es feloltoztem elindultunk a Cullen hazban. Kicsit ideges voltam, tudtam hogy pl Rosaie nem igazan kedvel. Tudtam hogy Carlisle fel tolem, es biztonsagban akarja csaladjat, pontosan en sem tudtam mit mondjak neki majd... annyit tudtam, hogy szeretme Edwardot, es megvaltoztatott annyira, hogy ne torjek ki es bantsam, vagy valaki mast a csaladjabol. Edward megfogta kezem es ugy vezetett be a hazba. Nem hallatszodott semmi zaj bentrol. A nappaliba erve 6 arany szinu szemparral talaltam magam. 
    -Sziasztok!-koszontem , kicsit idegesen.
Nehany masodperc toredekeig siri csned volt, senki nem viszonozta koszonesem, majd Carlisle lepett kozelebb. 
    -Udv ujra itt Bella.-mosolygott ram.
   Vissza mosolyogtam, majd ismet siri csend. 
     -Ez igy nem lesz jo.-torte meg a csendet Rosalie.- Siman megolhet minket, a demonok akik esetleg az eletere tornek , minket is kovethetnek, most pontosan tudjuk, hogy leteznek,ahogy ok is rolunk, barmiko megtamadhatnak es nem tudjuk hogyan kell ellenuk felvenni a harcot.- Rosalie kozelebb lepett hozzam.- Nem is ertem, miert jottel vissza, amikor elmentel sokkal bolcsebb dontes volt. 
    -Rosalie...-szolalt meg Edward mellolem.
     -Nem, Edward, nem hallgatok, tudnia kell... tul egyszeruen tud minket bajba keverni.
     -Rosalie...-szolalt ismet ra, es egy kicsi ramorgott.
      -Edward, -szolalt meg most mar Emmett, aki elore lepett es baratnoje vallara tette a kezet.- Az van, hogy ti mar ezt felvallaltatok... nem tudhatjuk mikor jut a demonok koreben el a szo, mindenki koreben el a szo.
       -Igazad van Emmett, egyet ertek. -enegedtme el szerelmem kezet es elore leptem a tobbiek fele. - Minden amit mondasz Rosalie jogos, de tudnatok kell, hogy titeket egy demon sem tud bantani , torveny titlja hogy  embereket, alakvaltokat, verfarkasokat vagy vampirokat bantsanak. Igen tudom vannak torvenyszego demonok, de azokhoz hamarabb eljon az igazsag szolgaltatas mint az hogy hozzatok erjen. Biztonsagban vagytok, es tudom hogy lattatok milyen voltam...mennyire pusztitottam .. es oltem...es meg ezt ki is nevettem, nevetve neztem vegig..de az az igazsag ...- fordultam ismet Edward fele es megfogtam ket kezet.- Edward megvaltoztott, a vele valo tallakozas elkezdett bennem valami formalni, jobba tenni. A szerelem amit erte erzek, naprol napra...nem...percrol percre erosodik, nem tudnam bantani ...es tudom kontrolalni az eromet, es meg tanulom hogy minden esetben tudjam.  Kerlek titeket.-fordultam ismet a csalad fele, de csak az egyik kezet engedtem el Edwardnak.- Nagyon szepen kerlek ne valasszatok el minket, engedjetek meg hogy Edward segitsen nekem megvaltozni jova... engedjetk hogy o szeressen engem, hogy szeretetevel ellasson, ami nekem nem volt soha megadatva. Kerlek.... Carlisle en megertelek, de igerem nem fog bantodasa erni a csaladodnak, senkinek, vedelmet igerek nektek.-mondtam elszantan es mindnekivel szemben neztem.
Hirtelen ket kar fonodott hatulrol ram..
     -Bella en is szeretlek, nagyon.-Edward bujt hozzam es furta arcat hajamban. 
      -Nem szeretnem ha a fiam szenvedne...-mondta hirtelen Carlisle.- Tudom, hogy te vagy az elete Bella, olyan regota vartam erre a pillanatra, hogy o is meg ismerje lelki tarsat. Es hogy akarnam elvalasztani azt aki boldogsagot ad neki. -mondta Carlisle es vallamra tette kezet.
Elmosolyodtam.
    - En mar is hugomnak tekintelek.-mondta Alice aki elore lepett baratja karjaibol es megolelt.
    -En szerintem te vagy a huga Alice.-nevetett fel Edward. 
Mikozben sorra Esme is udvozolt. Emmett csak bicentett, ahogy Jasper is... Rosalie karba tett kezzel ram sem nezett, deremenykedtme hogy baratnok leszunk... Wau... regebb ilyenrol nem is almodoztam, hogy valaha ilyent mondok, ilyen emberek fognak korbe venni. 
    -Mirol beszlsz Edward?-kerdezte koboldszeru huga Edwardot.
   -Bella mindenkinel idosebb itt. -mondta. 
     -Hany eves vagy?-nezett fel ram Esme bajos tekintettel.
Az en edesanyam mikor nezett igy ram? 
     -18.-mondtam.
    -Huh tehat idosebb lannyal jarsz ocsipok... de attol meg egy idos Rosalieval...-szolalt meg Emmett.
    -Varj, Emmett...
     - Kereken 500 eves vagyok, a valodi korom. 18 evesen allt le a fejlodesem. -mondtam ki vegul amire Edward mint utalt.
A vampirok mind kikerekedett szemekkel figyeltek. 
     -Idosebb lannyal jarsz ocsipok, zsir.-vagta vallon Emmett, Edwardot. 
    -Emmett...ne....-jo ez picit fura volt, marmint Edward hozta fel es most megis valahogy raszolt Emmettre.
Talan raeszmelt hogy ezt megse kellett volna, nem illedelmes. Visszaleptem Edwardhoz es vegig simitottam arcan.
     -Nincs semmi baj Edward, nem titkolom a korom.-mondtam. 
Ram mosolygott , majd magahoz huzott es atolelt.
     -Am, mi lesz a demon urral?-kerdezte Alice.
      -Ne feljetek, nincs ebbe beleszolasa, vele megbeszelem en a dolgokat, mikor visszajon.- ha egyszer megtisztel a jelenletevel. 
     -Ertem.-mondta. 
Vegul leultunk es beszelgettunk. Jo nap volt, jol ereztem magam. A Cullen csalad egy kedves, osszetarto csalad volt. Mint egy puzzle, mindenki a puzzle kis darabja.  Esme a szeretetteljes anya, aki mindenkiert aggodik, mindeni kis lepesuket figyeli gyerekinek , hogy megtudja ovni,Carlisle a csalad fej, akinek hatalmas az onkontrolja , Emmett a  humoros , mellak , perverz batyo , Rosalie a kecses, szepsege felulmulo nover,  Alice a teli energiaval , mosollyal hugi, akinek meg pluszban szolgal hogy lassa a jovot , Jasper a komoly, csendes visszahuzodottabb fiver , aki erzi az emberek erzeseit, es manipulalni tudja oket , mint megtudtam ok ketten csatlakoztak utoljara a Cullen csaladhoz, vampirkent , de mar akkor egy part alkottak; es vegul Edward az maganyos, okos fiu , bar maganyos volt eddig , most mar itt vagyok neki en, na szoval aki gondolatolvaso ugyebar . 1918-ban valtozotatta at Carlisle amikor spanyol nathaba haldokolt. Esme elvesztette gyereket ekkor ugrott le egy sziklarol , Carlisle mentette meg. Rosalie nem meselt nagoyn magarol, annyit tudtam meg, hogy o volt a negyedik csalad tag, es Carlisle abban remnykedett, hogy o lesz Edward parja, am nem igy lett es azt , hogy o mentette meg Emmetett amikor egy medve akarta megolni, merfoldeket cipelete a hatan, hogy Carlislehoz vigye es o megmentse . Alice nem nagyon tudott mondani emberi eleterol, kodosek voltak az emlekek jobban mint a tobbieknek. Carlislet egy oreg vampir valtoztatta at es sok minden keresztul ment, nem meselte el, de megertettem, termeszetesen neki van a legnagyobb tisztelete a csaladban.. Jasper se emlitett semmit meg a multjarol, de remelme egyszer baratok leszunk mindnyajan. Edward haza vitt, amint a haz kuszobere ertunk es kinyitottam az ajtot meglepetten figyeltunk fel egy foldon hevero boritekra. Felvettem az illata ismeros volt, szoval mar itt tartunk. Kinyitottam a boritekot amelybol kihulott egy kis kerek bros, egy sotet zold bros. Es egy kis cetli, egyetlen egy sor volt rairva "Nemsokara ismet talalkozunk ,Demon urno, mar alig varom. Aro." 
    -Aro?-hangzott a kerdes Edwardtol...szoval ismeri.