BUEK!

Merry Chirtmas! :)

6.resz Megnyugvas

6.resz Megnyugvas 

Bella:

Aranybarna tekintetet vegig pasztazta arcomat , meglatva fenylo konnyeimet.... Arcan megjelent  a szomorusag, fajdalom jele....es a szanalom jele.

    -Nem kell sajnalj...-mondtam visszaulve a fara.

     -Gyere le....-mondta.

    -Miert kellene?

    -Nem szeretned megbeszelni senkivel?

    -Pont veled fogom...verszivo.-mondtam ki....arca osszerezzent de nem tagitott.

   -Rendben...-mondta majd nehany lepest hatra teve felmaszott gyorsan a fara mellem.

Mielott leszoktem volna es eltuntem volna megragadta csuklom es magahoz huzott:

    -Eressz el...-sziszegtem.

    -Bella, nem kell magadba tartanod.-fogta arcomat tenyerei koze- Tudom,hogy csak most talalkoztunk de nekem kiontheted a szived... Bella en itt leszek  melletted mindig meg akkor is ha utalsz....bar nem tudom okat...

   -Miert...-fixiroztam a labunkat....- Miert vagy ennyire kedves?

   -Miert ne lennek? -kerdezte felemelve arcomat es elmosolyodva.

Vegul nem tudtam magamba tartani...kitort belolem a zokogas.... Es ereztem ahogy labam elhagy az erovel.... meg szerencse ,hogy Edward megtartott.... 

    -Sssssssssss....gyerunk ne hagyd magadban.

    -Miert?... Miert?.!!!!.....-csak zokogtame s zokogtam.

Eszre sem veve,hogy telik az ido ....es lassan mar jelent meg  a 9  farkam.... Ereztem aohgy Edward meglepodik....igy elhuzodtam tole.

    -Bella...?

    -Jol vagyok...-mondtam.

Most eloszor ,vagyis masodszor  voltam kedves Edward-al....masodjara nyugtatott meg...es  ez jo erzes volt, nem tagadhattam magamnak ezt. 

   -Elmehetsz...mostmar  bizots aggodnak a ver....szuleid....-javitottam ki.

Meg is lepodott a kijavitasomon ...de nem tagitott...

    -Bella, nem tudom mi tortent a multba, de nem kellf elj en itt vagyok...es nem hagylak el.

Nem ertettem szavait,miert mond ilyeneket....

    -Miert mondasz ilyeneket? Nem ertem....

Valasz helyett csak maga fele forditott es mepuszilta homlokom. 

    -Mennem kell...-mondta.- Megkerlek menj haza.

Ezzel leugrott a farrol  es eltunt a fak surujebe. Menjek  haza? Xavier....ott van....nem akarok....

Edward:

Annyira jol esett Bella kozelsege,hogy nem kuldott el, nem gunyoldott, nem sertegetett , persze nem szeretem ha fajdalom gyotri de igy kerulok hozza kozel. Remelem  ezen tul joban leszunk es megbizik  bennem.... Szoval a valodi alakja az a  kek ero,chakra nem tudom minek nevezzem ami korbe vette....es aztan megjelent 9 farok.... mi o valojaban?Emlekszemamikor eloszor lattam ot egy napja.... akkor is meglepodtem de ilyen kozelrol mas volt... 

Ahogy beleptem az ajton apam allt velem szembe :

    -Fiam miert  mentel utana?-kerdezte .

    -Miert nem kellett volna? Fajt...igy latnom....es az a barom nem ment utana.

    -Barom? Fiam kerlek o a Demonok Ura, ne hivd igy....konyorgok es kerlek maradj tavol Bellatol is....-indult el a nappali fele.

    -Tessek?

    -Veszelyes ha a kozelebe  maradsz....  nem szeretnem ha valami bajod esne. Lattad mire kepes... hatalmas ereje van, ugyan ugy az Urnak is. Es ez a tobbiekre is ervenyes.

Mondta aohgy beleptunk a nappaliba,ahol a tobbiek epp tv-t neztek.

   -Senki sem baratkozik Bella-val....messzirol  elkerulitek.

    -Tessek?!-kezdtem ismet.

   -Edward...ertsd meg a legfontosabb nekem az hogy a csaladom biztonsagba legyen.

    -De igy? Miert? Nem te voltal aki belegyezett,hogy ide jojjenek es magyarazatot adjanak?

    -Lemondtam...

    -Mi?-lepodott meg mindenki.

Carlisle elnezett majd osszeszoritotta az oklet.

    -Szerintetek miert akartam toletek titokban tartani a Demonok Vilagat. Amiutan elmentel felhivott Xavier Ur, azt mondta hogy atgondolta es talan a legjobb az lenne ha tovabb lepnenek ok es  ugyan ugy nekunk is ez lenne a legjobb, hisz nem lenne semmi bajkeveres. Azt mondta,hogy valojaban rossz dontes volt Bella-t iskolaba iratni , nem neki valo az olyan hely , es nagyon sok feladatuk van , Bella erdekeit is atgondolta es ra jott hogy nagyot hibazott. Igy szives elnezeset kerte, hogy felejtsuk el mindent ami veluk tortent...

    -Mikor mennek?-szoltam kozbe .

    -Amilyen hamar csak tudnak...talan mar holnap. 

     -Francba...!-szoritottam meg a kanapet mely elottem volt.

    -Ocsipok...nyugi....

   -Nem...nem nyugodom le...en mar nem ertek semmit....

Ezzel meg felszaladtam a szobamba...tenyleg nem ertettem semmit.... mi ez az egesz? Elmennek? Miert? Felejtsuk el? Hogyan? Beleveste magat a szivembe....Bella...

Bella:

Nem akartam hazamenni igy ugy dontottem egesz este osszevissza  jarkalok...persze olyan helyeken ahol nem fedhetem fel a kiletem....Valamiert egy folytaba Edwardra  gondoltam....annak ellenere hogy milyen hulyen, bunkon viselkedtem vele....o mindig kedves volt felem.... Alig par nap...par het  ... talan egy honap hogy eltelt azota hogy itt vagyok es en mindig rosszul viselkedtem vele.... bocsanatot kellene kerjek tole.... talan megsem olyan rosszak mint ahogy gondoltam... Wau...sosem hittem volna,hogy ilyenre gondolok egyszer....ennyire megvaltoztam...egy napja meg megkinoztam egy szornyet, lattak az igazi enem...talan a tobbiek mar felnek  tolem...de o nem riadt meg utanam jott es megkeresett... megkell koszonjem....Fordultam  vissza es indultam el a Cullen hazhoz.... vajon megfognak hallani? A fenyemet csak eszre veszik... mit tegyek  hogyan.... megvan....de idiota vagyok....  gondolatba uzenek... " Szia,Edward...en...e.n......itt vagyok nem messze a hazatoktol ide tudnal jonni...." Ez benanak hangzott? Miert vagyok ennyire ideges? Basszus....meg sosem kertem senkitol bocsanatot... vajon eljon? Vagy nem.... 
    -Gyerunk....gyerunk...legyszi....legyszi....
Idegesen pattogtam fel-ala az utat pasztzva ahonnan kijonne de telt az ido es nem jott. Rendben ugy latszik  szemelyesen nem tudom atadni bocsanat keresem igy gondolatba... "Edward...latom nem josz...en....en csak....annyit akartam mondani hogy...b..."
    -Bella?!-halatszodott meg hirtelen egy csillingelo hang  es bozotosfak kozul megjelent Edward.
   -Edward...-hangomon lehett hallani megkonnyebulesem,boldogsagom de ugyanakkor a kek-feheren izzo farkaim altal az arcomat is lehetett latni ezeket.
    -Bella,meg nem mentel haza? -jott kozelebb hozzam.
Es ekkor hirtelen en karjaiba futottam es atoleltem.
   -Kerlek ne kuldj haza...kerlek....nem akarok hazamenni. 
    -Bella....-olelt o is vissza.
     -Edward en azert jottem,hogy elmondjam...-neztem a szemebe.- Nagyon sajnalom,ahogyan veled es a csaladoddal bantam ezekbe a napokba....nem akartam. Sajnalom.-mondtam.
Meglepettseget vartam,de ehlyett egy lagy mosoly jelentmeg arcan.
   -Semmi gond Bella. -mondta majd atolelt jo szorsan.
Olelese annyira megnyugtato volt, biztonsagba ereztem magam... mi tortent veled Bella? Hogy tudtal par ora, parperc alatt ennyire megvaltozni. Edward....o lenne  az oka? 
    -Ha nem akarsz hazamenni akkor....
    -Azon gondolkodtam hogy egesz este fent leszek.
    -Nem....-jelentette ki.-Bella, ember vagy nagyon elfaradnal....aludnod kell.
    -Aha....csak egy kifogasom lenne. Nem vagyok ember...mnt lathatod.-mutatok  vegig rajtam.
Hirtelen  szeme letekint csupasz labamra.... altalaban ha gumiho-va valtozok,  teljesen  atvaltozok rokademonna, igy a cipom kenyelmetlen....es megjelenik egy feher ruha.
    -Nem fazol? Jol vagy?-terdelt le...de mielott megerintette volna labam hatra leptem.
   -Minden este ezen keresztul megyek....rendben vagyok.
Hazudtam...akarhanyszor amikor visszavaltoztam  reggelente sebekkel teli ebredtem.... felsertette a kemeny talaj,kovek, agak, attol fugg hol  koszaltam a labam....de gumiho-kent nem volt eszreveheto.
     -Szoval mit akarsz tenni?
    -Jo na...ha ennyire akarod hogy aludjak...akkor engedd meg hogy nalad aludjak.- jelentem meg elotte jo kozel hozza....egymas lelegzetei talalkoztak....
     -T....t.t.te.e..t.e..
    -T....t.t.te.e..t.e.. Igen?
 Nagyo nyelt majd vegig nezett.... na ne....ezt nem gondoltam volna Mr.Cullen-rol.... 
    -Vicceltem!-mondtam  ki majd megfordultam.- Holnap  talalkozunk a suliba. Koszonom Edward.
Ezzel meg eltuntem a fak surujebe.
Amikor mar ugy ereztem,hogy jo tavol vagyok attol,hogy meg ne halljon leultem egy fa tovebe es nevetni kezdtem.  Ezt nem...ezt nem tudtam volna elhinni....Edward tenyleg olyan fiu lenne? Erdekes.... Talan megsem olyan rossz,hogy itt elunk. 
Epp,hogy felalltam hirtelen valami megmozgott a bozotba,es egy par szem tekintett vissza ram. 

Hir

Sziasztok, ismet egy hetet taborba leszek, igy kesni fog a kovetkezo resz....de mint mindig most is amint hazaertek.... a ra kovetkezo napokba belehuzok es ujjult erovel hozom az uj reszeket. :) Ne haragudjatok,hogy megint egy hetet szunetel az oldal. Remelme megertetek.
Koszonom a megertest! 

35.resz A mult a nyomomba

A szerelem mely sose valosul meg?

35.resz A mult a nyomomba

Bella:

    -Brandon...-szolitottam meg, mielott eltunt volna. 

    -Tessek?-nem fordult felem, de lattam, ahogy melyen beleszippant a levegobe.

    -Kitol kell felnem , ha nem toled? Ki az akitol felnem kell? Ki az aki felvette Mr.Wass-t? Es honnan tudod,hogy kuldetes volt?-tettem fel sorra a kerdeseket.

    -Jaj....-sohajtott nagyot, majd legkozelebb mar a torokomat fogta, neki szoritva a falnak. 

Senki sem tudott, megmenteni, hisz csak mi ketten voltunk ebben az illuzioba. A nyakamt szoritotta, erosebb volt nalam, annak ellenere,hogy ha ugy vesszuk meg mindig ujszulott vagyok. De megis valami megfogott, az szemebe levo fajdalom, mert a szemem bizony fajdalomrol arulkodott. 

    -Egy es ugyan az a szemely, akitol mar tobb mint 1 eve? Azt hiszem,jol mondom, Szoval, tobb mint egy eve felsz...aki azom a szornyu esten megtamadott, es majdnem megolt...

    -Nem...az nem lehet....nem...miert? Miota? Brandon magyarazd meg!

De mire felneztem, nem letezett az illuzio, csak en voltam a Cullen-ekkal szembe, lerogyva a foldre. Nem...az nem lehet....nem talalhatott meg? Miert van itt, mit akar tolem? Nem akarom ujra atelni. Megfog olni, az biztos, ki hasznal eloszor aztan megol:

     -Bella, kicsim mi tortent?-terdelt le elem Edward, megerintve arcomat.

     -Itt van...itt van....

    -Ki, ki van itt? Kicsim, Bella mondj valamit... -Edward, remulten nezett ram, nagyon aggodott.

Szerintem en ugy neztem ki, mint aki kiseretet latott....Nagyon feltem, vampir letemre feltem... 

     -Bella....Bella....

    -Kicsim....

Mindenki engem szolitott, de en semmire sem tudtam figyelni, senkire se figyeltem. Az agyam mintha kikapcsolt volna, egy dolgora koncentralatam,hogy itt van ujra a nyomomba....

    -Kicsim, kerlek, konyorgok figyelj ram.... Nem vagy egyedul.... 

Edward, ket keze koze helyezte arcomat, es szemembe nezett, en uvegesen figyeltem, fel se fogtam, mit csinal, mit mondd, en mit csinalok....  

     -Felek....felek.....ne!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ezzel a nagy sikitassal, minden sotet lett....beboritott a sotetseg.... vampir letemre, ismet elajultam... gondolom....ismet farkas enem gyozott es sotetsegbe boritott....

Edward:

Bella, nagyon kiakadt amikor Mr.Wass becsmerelni kezdte batyjat, de nem hittem,volna hogy csak ugy megjelenik a semmibol Brandon, es megmenti mielott meg megolhette volna Mr.Wass-t, marmint nem mintha nem allitottuk volna meg mi, de gyorsabb volt nalunk, az sem tudtuk,hogy kerult be, honnna jott...csak egybol megjelent. Es amilyen gyorsan megjelent,olyan gyorsan el is tunt. De nem csak o hanem nehany percig Bella se volt lathato.... Aggodva neztem korul de sehol sem lattam:

    -Illuzio....-mondtaki Carlisle.

    -Tessek?- fordultam fele.

     -Brandon kepessege,mar tobbszor eszre vettem, a balon is ezt hasznalta. Egy illuziot kepez, amelyben most csak o ketten vannak... senki mas. Mi meg nem lathatjuk oket. 

    -Ugye nem fogja banatni? -kerdeztem. 

     -Ne aggodj, megis a huga Bella. 

Csak remenykedni tudtam,hogy ez az illuzio, hamar veget er es ismet latni fogom Bellat, olelni magamhoz, hozza bujni, vele aludni... mert nelkule nem tudok aludni, mar annyira megszoktam. Nelkule az eletem semmi.... nincs semmi ertelme.
     -Ha ennek vegre vege lesz...akkor kezdhetjuk az eskuvoi keszuleteket....-csillingelt kobold szeru, hugom hangja.
     -Alice...-szolt ra Esme.
     -De hisz nyakunkon van. Hogy minden tokeletes legyen, hamar el kell kezdeni.-mondta Alice.
En csak azt a helyet, bamultam ahol nem reg meg Bella  allt, es eltunt a batyjaval egyutt..... Nem vettem le a szemem a helyrol, barmelyik pillanatba megjelenhet. De a percek csak teltek....teltek es multak...es Bella nem jelent meg. Vissza fogja hozni, nem viszi el, nem marad el... vissza fogtudni jonni... gyerunk....gyerunk....gyerunk...Bella, kerlek gyere mar vissza.... 
Es ekkor Bella megjelent, a foldon osszerogyva hulledezett : 
   -Nem...az nem lehet....nem...miert? Miota? Brandon magyarazd meg!-ekkor vette eszre,hogy mar Brandon nincs a terembe, es ismet koztunk van.
  -Bella, kicsim mi tortent?-terdeltem elebe megerintve arcat.

     -Itt van...itt van....

    -Ki, ki van itt? Kicsim, Bella mondj valamit... -nagyon aggodtam, remulten figyeltem, szerelmem arcat, mely tele volt felelemmel , remulettel, es reszketett. 

     -Bella....Bella....

    -Kicsim....

Mindenki szolitnai kezdte, de senkire se figyelt, csak nezelodott, a semmibe.... es reteggett, retegett valamitol....vagyis epp valakitol. 

    -Kicsim, kerlek, konyorgok figyelj ram.... Nem vagy egyedul.... 

Ket kezem koze vettem arcat, es szemebe neztem, de o csak uvegesen tekintett ram, fel sem fogta,hogy ott vagyok elotte....

     -Felek....felek.....ne!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ezzel a sikollyal, hirtelen Bella elajult a karjaimba:
    -Bella, kicsim...-kezdtem szolongatni de nem reagalt.
 A francba hisz, vampir hogy tud ismet elajulni....
    -Fiam, vigyuk fel a szobaba.-erintette meg apam a vallam.
Csak egy egyszerut bolintottam, majd karomba veve Bellat, vampir sebeseggel futottam fel a szobaba, a tobbiek kovetve. Vagyis 3 emberen kivul. Esme, epp az ebedemet fozte, es Rosalie meg Emmett lent maradtak segiteni neki. Lefeketettem szerelmem az agyba, es megpusziltam homlokat:
    -Szeretlek, Bella! Tudd,hogy nem vagy egyedul, mindnet megoldunk csak ebredj fel. 
Szemeim kezdtek konnyezni, es leultem az agy melletti szekre, arcomat a kezeimbe temetve. Carlisle lepett Bella, melle. :
    -Edward, minden rendben lesz. -erintette meg vallamat Alice.
     -De miert? Miert amikor boldogok lehetnenk, erre megjelen ennyi problema. -neztem ra konyorogve,hogy mondjon valamit.
     -Nem tudom, annyi azegesz,hogy most Bellara tul sok mindne zudult. Vampir lett, apjaval nem beszelhet, se a batyjaval Jacob-bal, aztan megtudja,hogy Barndon aki a testvere, tole kell feljen, vagy megsem.... tul sok mindne tortent szegenykevel....kimerult...
      -Vampir letere? Kimerult?! Nekem ne mondj ilyent.... -alltam fel a szekrol...
Nem birtam mar... elegem volt az egeszbol, Bella annyi mindenen ment keresztul es en nem tudok konnyiteni a helyzeten.
     -De vajon mitol, remulhetett meg ennyire? -torte meg a csendet Jasper.
     -Talan bantotta Brandon...-feltetelezte Alice.
     -Nem....ha bantotta volna, akkor Bella,nem ugy nezett volna ki amikor ujra megjelent.-mondta Carlisle.
     -Szerintem, a batyjatudja pontosan ,hogy mirol van szo.-jelentettem ki.
     -Szeretned,hogy megkeressuk?-jott kozelebb Jasper.- Gondolom,te Bella mellett akarsz maradni.
     -Igen.... menjetek Emmett-el es keressetek meg. Es kerdezetek meg ,hogy Bella mitol remult meg ennyire, mit mondott neki.... szedjetek ki belole, vagy mondd meg,hogy megkeresem es....
     -Fiam, megis Bella batyja....-allitott le Carlisle, mielott kimondtam volna.
      -Rendben, Edward, mindent elkovetunk.
Ezzel Jespar eltunt a szobabol.
      -Mondj, mar valamit, Carlisle?!-kezdtem egyre idegesebb lenni.
      -Nem tudom, megmondani,miert ajult el... vampir az ilyen abnormalis. Vampiroknak nem kellene elajuljanak, viszont a farkas DNS miatt, szerintem nagoyn megremulhetett es a sok tehertol , mely faradsagot okoztt elajult. -jott elem Carlisle.- Felfog ebredni ne aggodj. -mondta, majd batoritoan ram mosolygott.- Most meg gyere le, Esme mar biztos vegzett az ebeddel.
     -Nem mejek.
      -Fiam....kell enned....hanem megint legyengulsz.-mondta apam.
      -Bella, mellett akarok maradni.-mondtam.
     -Edward, menj nyugodtan le enni, en vele maradok.-ajanlotta fel Alice.
     -Nem, ne haragudj....de en akarok mellette maradni, mig fel nem kell, es errol nem nyitok vitat.
Ismet leultem az agy melletti szekre es megfogtam Bella kezet.... ereztem,hogy Carlisle ellenkezne, hogy ennem kell de megsem szolalt meg.  
En csak vartam...vartam,hogy az en szerelemem nyissa ki a szemet, es mondja el mi tortent vele. De nem nyitotta es csak teltek a masodpercek....masodpercek percekke valtak...es a percek orakka..... es igy telt...telt az ido....mig be nem sotetedett mar. Lent, hallottam,ahogy visszaternek Jasper-ek, igy nehezemre, de ott hagytam Bellat,hogy megkerdezzem mit tudtak meg. A lepcso tetejen amint meglatott csaladom mosoly huzodott szajukra...Esme elem jott :
     -Fiam, nem vagy ehes? Nem kersz valamit?
     -Nem, koszi.-mondtam es Jasperek fele vettem az iranyt.- Megtalaltatok?
      -Hat......mondjuk...de nem akarta elmondani,hogy mit mondott neki...azt mondta,hogy Bella hamarosan fel kell keljen es o elmeesel mindent. Tul eros volt...-mondta Jasper.
      -Sajnaljuk.... -mondta Emmett.
      -Francba.....

Bella:

Nem lattamsemmi feny,t nem ereztem semmit.... a sotetsegbe kezdtem keresgelni...hirtelne egy ajtot ereztem kezemmel, es kinyitva egy hosszu folyosora ertem, itt mar mindne feher volt.... elindultam a folyoson, vegig....vegig...egyedul voltam...senkit sem lattam... aztan hirtelen a semmibol megjelent O hatam moge kerult es lefogott, nem tudtam megmozdulni, tul erosen szoritott....hiaba akartam kialtani semmi sikoly nem jott ki a szamon... beleszagolt a hajamba, majd ajakait nyakamra tett es vegig nyalta.... hiaba rangattam magam, nem tudtam kiszabadulni, es ereztem,hogy konnyek nelkul,am sirok.... Rettegttem...retegttem ettol a naptol: 

    --Nemsokara talalkozunk  , en kedves Bellam....

Ennyit sutogott fulembe, a kovetkezo percben mar Edward szobajaba talatam magam...epp az agyon fekudtem....szoval tenyleg elajultam...ujra... Az arcomat kezeimbe temettem....most mit tegyek? Nem talalhat meg.... mit kellene tegyek...itt senki sem tudja,hogy mi tortent....talan...talan sikerul.... beszelnem.... otletem mint egy villanas jelent mega fejembe, majd akovetkezo percbe a mobilom mar a kezembe volt, es uzenetet irtam: " Kerlek, konyorgok talakozzunk 10 perc mulva a hatarnal... el kell mondjak valamit....nagyon szepen kerlek. Gondolkozz, a regi enemre, a hugodra, akit annyira szerettel, vagy hanem is miattam, miattatok , a falka miatt, Billy miatt, Charlie miatt...talalkozzunk. Egyedul gyere, nem foglak bantani te is tudod jol ezt. Bells." 

Befejezve uzenetem irasat , elindultam le a nappaliba, ahol hallottam,ahogy a tobbiek beszelgetnek, a lepcso tetejen meg nem vett eszre senki:

     -Alice, fejezd be....ez igy nem fog mukodni.- mondta Edward.

     -De hisz itt van nemsokara.

     -Lattad,hogy nezett ki Bella....ez most nem fog menni...elhalasszuk az eskuvot.

     -Miert kellene elhalasszuk?-szolaltam meg, es elindultam lefele.

 Mindenki ram tekintett, Edward a lepcso aljahoz jott majd amikor eleg kozel voltam karjaiba vett es megprogetett:

    -Bella...kicsim...jol vagy?-kerdezte ,miutan letett.

    -Miert kellene elhalasszuk az eskuvot?-kerdeztem.

Probaltam nem megmutatni, a szivem melyen levo rettegest.

      -Mivel, annyira megijedtel ,amiutan beszeltel Brandon-al, es elajultal es szerintem....

     -Nem halasszuk el az eskuvot, holnap mar kezdhetjuk is a keszuleteket.-mondtam. - Jol vagyok.

      -Biztos vagy benne?-kerdezte Edward, aggodva.

      -Igen, hisz szeretjuk egymast, es miota vartuk ezt a pillanatot...-erintettem ossze a ket homolokunkat. 

     -Rendben, ha te igy gondolod jol.-mondta  nekem megcsokolva.

     -Edward, most azert ideje lenne,hogy egyel is valamit.-mondta Esme.

     -Nehogy, azt mondd ,hogy nem ettel ebedre,csak miattam,mert mellettem akartal lenni?...- lenyegeben kijelenteni akartam,tudtam,hogy ez az igazsag.

     -De....nem ettem. 

     -Na,akkor megkerlek szerelmem, menj enni, mert a vegen te fogsz agyba kerulni. -mondtam es megloktem a konyha fele.

     -Rendben.-mosolygott vissza a konyha kuszeberol. -Orulok,hogy jol vagy.-mondta.

     -Bella, mitol ijedtel meg annyira?-kerdezte Jasper.

     -Brandon mondott valamit....-mondtam kinezve az ablakon.

Valahol,ott a sotetseg melyeben rejtozik O is...es el sem hiszem,hogy a batyam ezt mind tudja, szoval akkor neki dolgozik. 

     -Mit mondott?-kerdezte.

      -A multam ismet a nyomomban van.

     -Multad?-furcsalta kijelentesem, Emmett.

     -Emelkesztek elso talalkozasunkor, a hatarnal, amikor Jake, emlitett hogy volt valaki akit megkellett volna oljon? -bolintottak.-Az a szemely ujra itt van .

      -De mi tortent?-jelent meg ismet Edward a konyhabol kijovet.

     -Csak nem siettel az evessel?-neztem ra szuros tekintettel.

      -Bella, tudod hogy nem vagy egyedul, de elmeselned,hogy mi tortent, mert nagoyn megvoltal ijedve.-mondta hozzam jove, es karjaiba zart.

     -Ez....

De mielott barmit is mondhattam volna, telefonom rezzegni kezdett , Jacob visszairt: "Rendben. De csak azert,mert irtad,hogy minket is erint. " 

    -Ki az?-kerdezte Edward. 

    -Mennem kell...-neztem ra.

     -Hova? Ilyenkor?

     -Jacobbal talalkozom.-mondtam.

     -En ismejek veled.-allitott le Edward.- Nem ellenkezhetsz.-mondta es mar ment is a garazsba.

Nem ellenekeztem,oszintne orultem,hogy velem akar jonni, igy lesz ki tamogasson.... Az uton nem beszelgettunk...en csak neztem a fak surujet, melyek elhaladtak mellettunk gyorsasaggal ... ott van valahol, s talan figyel...ahogy Brandon is...azon gondolkodtam,vajon nem sikerulhet meggyoznom Brandon-t,hogy szokjunk el... hogy hagyja ot ott, es menekuljunk el tole.... vagy egyszeruen kuzdjunk meg vele.... vegezzunk vele...ezert akarok beszelni Jacobbal is, o tudja mi tortent velem, ok tudjak.... Hirtelen elottunk megjelent Jacob, Edward hirtelen fekezett, de nem utotte el....:

      -Azt akarja ,hogy kovessuk.-mondta Edward.

Kiszalltunk a kocsibol es elindultunk , arra amerre Jacob eltunt... majd vegul vele szembe alltam:

    -Jacob...szia.-moslyogtam ra .

Legszivesebben odamentem volna es atoleltem volna...de tudtam,hogy o azt nem engedne.

     -Bella, terj a targyra. Ahogy latom elhoztad, a kis szerelmedet is, pedig azt hittem, mint en egyedul jossz.

     -Nem fog bantani. Jacob kerlek halgass meg. Segitened kell...

     -Mi? Azt hittem,hogy azert kaarsz velem beszelni,mert van valami,olyan ugy ami miatt a farkasok is belekeverednek.

     -Igen...az nem volt igaz.-vallottam be.

     -Tessek? Hazudtal?

      -Tudtam,hogy maskepp nem fogsz eljonni.-mondtam neki.-Jacob kerlek....-mondtam majd egy lepest kozeledtem feleje.

      -Bella ne gyere kozelebb...-morogott ram.

Edward ket karja korem fondott,igy megallitva,hogy meg egy lepest legalabb elore menjek.

      -Jake, kerlek.... hallgass meg....

      -Ha nem igaz amit mondtal,akkor nincs mirol beszeljunk.-mar hatat is forditott volna, amikor kimondtam.

      -Jacob itt van. Engem keres.... az akitol a legjobban feltem, es felek. Akirol csak ti tudtok....

Egy ideig siri csend volt...nem szolalt semmit...:

    -Holnap legyel ugyan itt, pontba 2-kor, egyedul.

Ezzel eltunt a bokrok surujebe....en meg Edward tekintettem:

     -Elmondanad, ki az akitol ennyire felsz?

34.resz Megse Brandon-tol kell felj

34.resz Megse Brandon-tol kell felj

Bella:

Komolyan...a sajat batyam azt akarja,hogy valasszak.... persze termeszetes,hogy mit, vagyis eppene kit, kiket valasztok. Attol feltem, hogy ha elmondanam Edwardnak akkor o arra kerne, hogy koltozzunk el, menekuljunk el... de feltem,hogy ha ez megtortenne, akkor Charlie-kkal kezdene Barndon, majd Jacob-kal...  ha meg ok tudnak ,akkor szerintem nem is erdekelne oket... egy cel volt elottem...hogy legalabb engedje meg Brandon,hogy en es Edward megtartsuk eskuvonket...  elmejunk naszutra...csak egy par percet akarok igy tolteni Edward-al...a naszut utolso napjan meg elhagyom... Elhagyom.... de szornyu , onzo szemely vagyok... Tonkre fogom tenni Edwardot...  nem.... nem... elmondom, majd hogy keressen valaki mast, akivel boldog legyen...es elmondom,hogy en milyen szornyu tettet tettem,hogy utaljon megezert.... azert mert megis osszehazasodtam vele, megis elmentunk naszutra.... de soha sem szinleltem magam...mindig is szerettem es szeretni fogom. 

    -Bella...kicsim...

Egy lagy erintes, egy lagy hang....Majd ket aranyszinu szemek neztek aggodva...

   -Tessek?

A francba...megint ennyire elkalandoztam.... 

    -Mindne rendben van? Csak mert egy ideje ulsz az agy szelen , labadat fixirozva.

   -Igen...csak elgondolkoztam.

  -Mostanaba egyre tobbet gondolkozol el magadba...  Valami tortent Bella...es nekem nem akarod elarulni....

Nezett ram,aranyszinu szemeivel.... aggodott, ertem...nagyon...en meg titkoloztam tovabbra is.

    -Csak tul sok minden trotent....Dave atvaltoztatott, aztan megtudtam,hogy nem tole kellene feljek... es talan az a valaki akitol felnem kell az a sajata verszerinti batyam..., Jacob kitagadott a csaladbol, mert vampir lettem...pedig nem akartam az lenni... aztan...

Mar majdnem kimondtam,hogy a sajat batyam megakar olni...

    -Aztan?

    -Aztan...Charlie-val sem tudok beszelni, megvigasztalni... mert bizots szomoru azert, mert elfelejtette sajat fiat. 

    -Legy turelmes.... Szeretlek.

Ezzel meg megcsokolt... lagyan csokolt, de szenvedellyel...  vegul hatra doltunk az agyon, en a mellkasan pihenve, mig o atolelve....

    -Szeretlek.-mondtam en is.

Holnap felhivom Mr.Wass-ot es megkerdem,hogy miert erdekelte ennyire a batyam... tudni akarom, hogy mi tortent vele ...  mi volt a batyammal . Miert szeret, de ugyanakkor gyulol is....  Tudni akarom.....

Brandon:

Nehez volt felfognom,hogy mit kell megtegyek... oszinten amiutan apam elkuldott , elhagyott... azutan csak az eltetett hogy ismet talalkozzaka hugommal... Megakartam vedeni, azt akartam hogy egy pillanatig is de talalkozzunk es elmondjam hogy testverek vagyunk...de aztan egy napon... Bella rettegbe tartoja meglatogatott....  es szolgajava tett...nem tudok ellent mondani neki, mert pecsetett tett ram...  nem ellenkezhetek... ha megis hirtelen megraz a semmibol a pecset. Igy engedelmeskednem kellett, bar megmondom eloszor ellenkeztem, nem akartam semmit sem tenni... de aztan jottek a fenyegetesek is... azt mondta,hogy sajat kezevel fogja megkinozni Bellat, porra zuzza.... en meg errol nem is akartam hallani... vegul megmutatta erejenek egy reszet... amikor is megtamadta Bellat.... azt hittem hogy beleszakad a szivem, ami mar nem dobogott... igy elkezdtem lassan engedelmeskedni...mig vegul....valahogy hippnotizalt...es gonosz lettem...megoltem a sajat anyamat.... gonossza tett.... es ezert vagyok most gonosz Bellaval is... bar szivem melyen nem tennem. ...Azt mondta,hogyha segitek, akkor visszahozhatja ...es egyutt lehetunk. En meg a sajat hugomat is felaldozom a sajat boldogsagomert...onzoseg...tudom...Bonyolult ez az egesz...elhiszem...de nincs mit tegyek... kordaba tart ....

   -Hogy megy?

Szoltal meg hirtelen az O hangja. Az ej leple alol jelent meg hirtelen.

     -Jol... Bella 100% hogy azt fogja valasztani,hogy felaldozza magat.

    -Tokeletes.... honna tudtad hogy mi a gyenge pontja?

    -Edward......a csaladja...pont ugyan az mint nekem.

    -A! Igaz a kis Rosalinda....hat...sajnalom szegenyt....De honna tudod,hogy nem akar majd elszokni , a kis szivszerelmevel?

    -Nem tenne...tul sok minden tortent most vele... Jacob az occsem, kitagadta, apaval mar nem beszelhet, es tudja ha elmenekulne, akkor eloszor vegeznek Jacobbal esa tobbiekkel...

    -Latszik,hogy testverek vagytok, a szerelemert mindent...

Elnevetve magat, tavozott ismet a sotetsegbe....

A falba utottem , mely mely tortest szenvedett....majd arcomat tenyerembe temettem...sajnalom hugi.

Bella:

Reggel ahogy felkelltem, elso utam mar a mobilomhoz nyult... fel is hivtam a magan nyomozot, aki fel is vette:

   -Jo napot, Miss Swan! Uj megbizas?

   -Jo napot! Aaa....mondjuk...eltudna jonni a Cullen hazba?

   -Figyeljen , en tisztelem...de ....

   -Nagyon szepen kerem.

   -Rendben, negyed ora es ott vagyok.

Ezzel meg letette.... 

    -Bella, kicsim, ugye tudod ,hogy nem vagy egyedul...

Olelt hatulrol at Edward...

    -Nem kell mindent felelosegedre vegyel...

    -Tudom... Rad mindig is szamithatok.

Mondtam es feleje fordultam, majd megcsokoltam...mindig....es en mit teszek... 
Negyed ora mulva a fak surujebol megjelent Mr.Wass nyomozo. 
    -Jo napot Miss Swan! 
    -Jo napot, kerem keruljon beljebb.
En fogadtam, az ajtonal... majd bevezettem a nappaliba. Furcsan viselkedett... feszultseget ereztem a levegobe...kezei keszenltebe tartotta ...de fogalmam sem volt miert.... A nappaliba ott volt minden Cullen. A kanapen Alice, Jasper, Esme, Carlisle, Rosalie es Emmett, a fotelbe Edward vart engem... A fotel karfajara ultem , Edward megfogta kezem.... 
    -Kerem uljon csak le.
A kis asztallal szembe volt egy szek... oda leult , korbe nezett...es egy pillanatig lattam a szemebe a remuletet.... nem lehet...
     -Miss Swan, ha kerhetem, hamar vegezhetunk...
    -Termeszetesen. Annyi lenne a kerdesem,hogy miert kutatta, kereste, kovette ennyire a batyam eletet.
    -Az sem tudom ki a batyja...
     -A batyam Brandon Swan.
 Ahogy a nevet kimondtam, szemei kikerekedtek.
    -Nem hiszem el...
     -Pedig igen....
     -Eveken at figyeltem , nem volt olyan jel hogy lenne testvere. 
     -Pedig mint kiderult van... es egy feltestvere is.
    -El sem hiszem....amit mondott igaza volt.
    -Kinek? Mit mondott?-alltam fel es kivancsian neztem.
      -Tudja, Miss Swan , nem hiaba kovettem a batyat. Nem hiaba , fogadtam el a kereset. En...tudom hogy itt ebben az epuletben mind vampirok elnek.Es on Miss Swan felig verfarkas es felig vampir.
    -Ezt mind...
     -Valojaban..... megbizott engem egy bizonyos szemely...hogy kovessem Brandot... mert o majd biztos egyszer elvezet hozzad. Bella, sosem Brandon volt a celom...hanem te.
    -En?
Lepodtem meg...
    -Valaki masnak celpontja vagy.
    -Szoval valojaban nem is , Brandon-tol kell feljek?-mentem kozelebb
    -Oszinten nem hiszem. A batyadat, amiutan kitagadta apad, az a remeny vezette,hogy egyszer majd veled talalkozhasson ismet. Egyedul bolyongott az utcakon... remenykedve hogy egy nap ujra lathat. Te voltal az a valaki aki eletbe tartotta Brandon-.t . Hoviharban, hosegben...o csak teged keresett, nem mintha kart okozott volna benne ez. Aztan egy napon megismerkedett Emilia Wass-al...
    -Emily?-jutott eszembe az a dolog amit Brandon mondott...
"A te kis szivszerlmed olte meg...Edward..."
    -Varjon csak...azt mondta Emilia Wass? Mint...
    -Igen, o a lanyom volt.
   Hatra neztem Edward-ra, es a tobbiekre...egyiknek sem rezdult meg az arc vonasa.... lehet hogy a batyam hazudott... Edward nem lenne kepes megolni valakit...ugye? Edward,ahogy eszre vettem ot figyelem, egy batorito mosolyt kuldott felem :
    -Kerem Mr.Wass folytassa...-mondta Edward.
   -Nagyon boldogok voltak... oszinten lattam Brandon szemebe azt a merhetetlen szerelmet amit iranta erzett.... Ugy nezett ra , mint Edward nez rad. 
     -Emilia ember volt?-Mr.Wass-nek tettem fel a kerdest, de kozbe Edward-ra neztem...Szemei gyengeden neztek, lenem vette rolam. 
    -Mi lett...volna...egy kozuletek? -elnevette magat. - Ugy latom , a batya megemlitette ... 
   -Igen...mondott egy ket dolgot...-ismet Edward-raneztem.
Felhuzta szemoldoket, latta rajtam,hogy valami nincs rendben...Egy embert olt meg Edward.....? Nem hiszem,hogy erre kepes lett volna...
    -Bar....elvetettem egy hibat....elengedtem vele.Mivel Brandon, bar megkapta boldogsagat, csak ugy teljesedhetett ki az egesz boldogsaga, ha megtalal teged. Emilia kedves, oszinte, baratsagos lany volt. Szerette Brandon-t annak ellenere hogy mi valojaban. A tortenetuket szerintem o meselne el legjobban. Szoval... elment vele , hagytam,hogy menjen el vele es keressenek teged.  De nem kellett volna. Egyszer egy vampir...aki azt mondta,hogy ismer Bella, megkeresett...  elmondta,hogy kovessem Brandon-kates ha megtudok rolad valamit, azonnal szoljak neked. Szep kis suskat adott nekem, csak azert hogy egy kis hirt mondjak rolad. Kovettem oket... hisz annyi penzert ki nem tette volna meg... am keso volt...amikor oda ertem a lanyom mar nem a regi volt...hanem egy vampir... 
   -A batyam atvaltoztatta?
   -Igen... az okat a mai napig sem tudom... miert miert kellett a batyadnak atvaltoztatnia a lanyomat egy szornyetegge.... A batyad egy utolso szemet , rohadek .... 
     -Ezt meg miert mondja?- kezdtem reszketni a duhtol.
A verfarkas enem, meg mindig ott volt bennem, a ver meg mindig folyt...  igy ez nem maradt el...
     -Bella... nyugodj le.-allt fel lassan Carlisle.
     -Nem.... ehhez most nincs semmi kozuk. Tudni akarom.... miert mondja ezt? Mert atvaltoztatta Emiliat? Azt mondta,hogynem is tudja, miert tette.
     -Miert tette volna?Egy venetlen hiba volt, megakarta kostolni a veret, de azert szerette is igy hogy elerje celjat, atvaltoztatta. De nem csak ezert...
      -Akkor miert?! Miert becsmereli a batyamat...?Mit vetett maga ellen?
    - Egy utolso rohadeka batyad, szornyeteg es abbol is a rosszabbik.
     -Vonja vissza...-hirtelen a falhoz nyomtam Mr.Wass-ot.
     -Bella!
Szoltak ram a tobbiek....
      -Hmmm....miert?
        -Vonja vissza...-neztem ra fenyegetoen. 
     -Miert kellene? Az se kesz...Ah...-jobban szoritottam a nyakat...
Csak megegy kicsi kellett es osszeropintottam volna ....
        -Meg......ol....te.....
        -Hazudik!-mondtam.
       -Nem ....ha.....z....zudok.....ll....lattam....a....hogy....
      -Bella.....
Hirtelen valaki ellokott igy elengedve Mr.Wass-t....nem Edward volt...egyik Cullen se volt...hanem...
  -Brandon...-a batyam volt...
    -Mi fenet muvelsz ? Nem olhetsz meg egy embert....
      -De....
   -Bella ....ne csinald...ne legy ilyen...ne legy olyan, amilyennek o akar latni.
    -Ki? 
Levonta fejet....
     -Khm...Mr.Wass menjen el, es soha tobbe ne lassam a hugom kozelebe. Ma veget ert a kuldetese....
     -Na vegre...alig vartam,hogy eljojjon ez a nap.  Viszlat.
Ezzel meg el is tunt... Brandon felem nezett....majd ismet cska mi ketten voltunk.
     -Illuzio...-mondtam ki.
      -Bella...draga hugocskam... te teljesen megorultel!-kiabalt ram.
     -De...
      -Bella...epsegben akarlak felaldozni, nem meg ugy,hogy talan testverunk uldozzon es a kis csapataval szetmarcangoljanak....
Jacob...nem tenne...tennek ezt...
      -Bella...legy ovatosabb....
       -Brandon...

Egy kis hir

Sziasztok ! Ne haragudjatok, de  kb. egy hetig el leszek utazva , igy ha lesz ugy idom, akkor a nyaralason, ha nem akkor ujjult erovel , amikor hazajottem folyatni fogom tortenneteket. Mar egy ket otlet van is a fejembe, a nyaralason rendbe teszem a gondolataimat. Addig is Kellemes vakaciot nektek! 

5.resz Az erzesek indulata

5.resz Az erzesek indulata 

Bella:

Lagyan csokolt, gyengeden... az ajkai edesek ,voltak, kabitoak... ember szamara ez a csok elkabitotta volna, felette uralkodhatott volna...nekem immunis volt, megis elkapraztaott... de nem volt eleg...tobbet akartam...tobbet es tobbet... De hirtelen elvallt tolem... :
  -En kis tantivanyom... tudod hogy ez nem szabad.
 Nem tudtam semmit sem szolni, az ajkai ize , ott lezengett az ajkamon....csak az agyra huppantam, azt sem vettem eszre,hogy vegul az Ur kiment...egyedul hagyva... szeretem ot .... talan az erzesek nem talalnak viszonzast,de nem erdekel...egyszer...egyszer akarom....
Masnap a suliba mintha ott sem lettem volna... csak a fejembol gondoltam ki...kepek jelentek meg a fejembol...abbol ami tortenhetett volna...talan nem vagyok szep....talan ennyire undorito vagyok es taszitom .... 
   -Francba...-sziszegtem magam alatt. 
De sajnos, meghallotta a padtarsam, aki nem mas volt mint Edward Cullen. Epp biologia oran voltunk.
  -Minden rendben? Ahogy latom gyotrodmagad.
   -Teged, meg mit erdekel? Ne hidd,hogy csak azert mertmeg tudtok rolunk, bocsanat a szornyekrol... valamit mert en biztos nem meselek semmit magamrol...ne hidd,hogy puszipajtasok leszunk.
   -En csak....udvarias akartam lenni.
    -Persze, hisz te sem ebbol a korbol vagy, tartod a regi korszakot. Hajra...!
Ezzel megfelallva kimentem az ora kellos kozepen. Elegem van, komolyan , elegem van ezekbol a vampriokbol.
   -Hoppa, csak nem a kedves urno, Bella . 
Hirtelen a semmibol termett elo Ashel , egy vampir...aki egyszer megmentette eletemet, aztan enis megmentettem az eletet, Xavier elott, es az itelet elott... ...de valamiert o egyfolytaba felbukkan es ha felbukkan ram van ragadva.
   -Ashel, most meg mit akarsz?
    -Reg nem talalkoztunk, gondoltam koszontelek, az uj helyeden.
   -Hely? Varosban....
    -Igen, igen . Jossz? Vagy, az Ur, meg buntet mert ellogsz...
    -Barhol jobb mint itt....-mondtam es elindultam vele.

Edward:

Nem tudom mi baja Bellanak, en tenleg csak udvarias akartam lenni... jo persze egy dolog miatt nem tehetek mast mint turelmes lenni...es kozeledni feleje. Vegul kikeroztem orarol es elindultam megkeresni... de hirtelen egy ismeretlen vampir szagot ereztem... amilyen goyrsan tudtam, kifutottam es a parkirozoba ott volt Bella es egy vampir...  akivel elment... francba...aggodtam...  jo tudom,hogy nagyobb hatalommal bir, megminden...de meg akkor is.  
    -Edward!-jelent meg Alice.
     -Alice, en...
    -Mennunk kell, nemsokara Bellaek megjonnek.
    -De Bella....
Nem ertettem, Bella most ment el egy vampirral...  hogy lehet,hogy mar nemsokara mar nalunk lesz, lehet csak valami ugy....biztos...de megis aggodtam. Beszalltunk a kocsikba es elindultunk... megerkezve Carlisle a haz elott beszelgetett....a Demonok Uraval. De Bella-t sehol sem lattam. Beparkoltunk , es Carlise-khoz mentunk. Probaltam a Demon Ur gondolataiba keresni hogy nem tudja-e ki volt az a vampir, vagy hol van Bella. De nem gondolt csak a mai napra.Rejtette a gondolatait, mintha tudna ,hogy ....nem az keptelenseg.
    -Udv!-koszont a Demonok Ura.
   -Udvozoljuk!-koszont Alice.
O volt az egyetlen aki baratiasan, udvariasan beszelt . Jasper minden mozdulatat figyelte az Urnak, o is tartott tole , sot talan fel is nezett ra egy kicsit, bar ezt titkolni akarta, de elolem nem tudja . Emmet merges volt, hogy miert engedunk be egy demont a hazunkba, ahogy Rosalie is. Nekem, a gondolataim meg Bellan jartak. O meg nem volt itt. 
 -A tanoncom, nemsokara megerkezik... -montha kiolvastavta volna a fejembol.
Mindenkinek mondta, de megis ram figyelt.
   -Kerem, jojjon be.-meg Carlisle is magazta. -Menjunk be.
Edward fejezd be! szolalt meg a gondolataimba Alice.Bellaval minden rendben.  Igaza van Edward, le kellene nyugodj... Bementunk a nappaliba :
   -Valamit hozhatok Onnek? -kerdezte Esme.
   -Semmit koszonom. Es kerem, ha lehetseges lenne tegezzuk egymast. Xavier Dearth vagyok.
Allt fel es fogott kezet eloszor Carlisle-al. Majd Esme-hez fordult...es illedelmesen, regi modiasan megpuszilta kez fejet .
   -Orvendek, Dr. Carlisle Cullen vagyok es ez itt a csaladom. Felesegem Esme Cullen, fiaim Edward Cullen, Emmett Cullen es Jasper Culllen es lanyaim Alice Cullen es Rosalie Cullen. 
   -Orvendek.-hajolt meg. - Hanem gond, kimejek es megkeresem Bellat.
    -Viszlat es soha ne jojjon vissza.- csuszott ki a szajan Rosalienak.
   -Rosalie...-szolt ra Esme.
   -Semmi gond, asszonyom. Nem mejek messze, uzenek Bellanak.
Uzen?Telefonon? Nem...nem telefonon. Hirtelen egy hang szolalt meg a fejembe.  Olvasok a gondolatokba ahogy te is. Szoval, akkor megis....Tudok uzenni gondolatba Bellanak, ahogy o is nekem. Igy praktikusabb. Ezzel meg elment mellettem , es en kove dermedtem.
    -Fiam, mi a baj?-kerdezte Carlisle.
   -Edward...?-szolalt meg aggodoan Esme.
   -Nem en vagyok az egyetlen most itt , aki olvas masok gondolataba.
   -Ki? -kerdezte Emmett.
    -Csak ne mondd,hogy a Demonka...-gunyolodott Rosalie.
    -De...-mondtam meg mindig dermedten.
    -Ezt gondolhattuk volna.-mondta Carlise.-Hisz nem hiaba az ur.
    -Ez igaz.-jelent meg ismet Xavier...
     -Bella?-csuszott ki a szamon.
     -Nem tudtam elerni... teljesen magara huzta a pajzsat. 
      -Pajzsat?
    -Van egy fizikai es egy mentalis pajzsa...ami megvedi ,hogy barki is behatoljon , vagy megsebesitse. Meg engem is...a vampirokra meg annal inkabb nagyobb ereje van, teljesen egy kepeseget sem enged at, meg ha bekapcsolva sincs.
Szoval ezert nem lathatok fejebe.
      -Szoval, kiterjesztette a pajzsat, igy azt sem lahtatom, kivel van es mit csinal. Makacs....
Fejezte be mondanivalojat. Erre meg mint egy vihar valaki, eppenseggel Bella zuhant neki a teraszunknak. 
   -Bella...-sietett ki Xavier.
Ahogy mi is utanuk mentunk.Bella, szedelegve allt fel a torott teraszunkrol... mert ahol becsapodott ott bizony minden ripityara tort.  
    -Bella, jol vagy? -segitett neki Xavier.
     -Persze... hisz itt vagyok mester.
    -Mi tortent veled?-kerdezte Alice.
    -Miert rejtegetted el tolem,hogy hol vagy?-tette fel a kovetkezo kerdest Xavier.
   -Sajnalom, de nem a ti dolgotok. Es elnezest mester de titok. -mondta az elejet undoksaggal.
Miert utal ennyire minket? Ha egy vampirral is tortent valami, nem vagyunk azert olyanok mint a legtobbseguk.... es azzal a masik vampirral akkor miert tunt nekem,ugy hogy baratsagos. Masik vampir? Xavier torte meg gondolat soromat. Hogy nezett ki? Igy hat akaratlanul is, de megmutattam neki amit nem reg lattam.  
  -Ashel... Mit akart toled?
   -Semmi kulonost. -mondta Bella, es ram tekintett.
 Szoval te arultad el... Mi van Bella is gondolat olvaso? Nem nem vagyok az. Az csak Xavier mester. En tudok masoknak uzenni, igy mint most veled . Onnan gondoltam,hogy te voltal, mert ereztem ,hogy a kozelbe vagy, amikor mejgelent Ashel. 
   -Bella...!-kicsit mergesebben szolt Xavier.
    -Mi van?!-szolt eloszor kiabalva Bella.
    -Bella, tudni akarom mi tortent koztetek.
    -Xavier mester, mar nem vagyok gyerek, en is tudok magamra vigyazni, nem kell minden lepesemet tudd. Van sajat eletem, es sajat erzeseim amiketeszre sem veszed.
Ezzel meg konnyek jelentek meg Bella szemen. :
    -En elmentem...-ezzel meg eltunt szemunk elol.
Oly fajdalmas volt igy latnom Bellat, olyan hirtelen reagalt igy. Annyira szerettem volan tudni,hova ment ... mit csinal...megvigasztalni. 
   -Elnezest kerek ezert a jelenetert. -hajolt meg Xavier.
    -Semmi gond.
   -Nagy gond lenne, ha maskor beszelnenk?
   -Semmi gond, Uram, majd maskor beszelunk.
    -Hazamennek.Faradt vagyok, es megkellene oldjak nehany dolgot.
Mi van? Nem akarja megkeresni Bellat.... nem is erdekli mi van vele. Verszivo ne becsulj ala. Bellanak most nyugalomra van szuksege,es semmi masra. Majd hazajon. Mi van? Ezzel eltunt...en meg csak arra neztem ahol az erdo surujebe eltunt, ahol elmeleteileg Bella is. 
   -Edward...
Hivott be Esme... 

Bella:

  De bunko...komolyan...hogy nem veszi eszre...es miert-miert igy viselkedik? A reggeli csok neki nem jelentett semmit... Miert ? Miert totenik ez velem? Miert tor ennyire ez meg...  

Egy fa tetejere masztam, es egy vastag agon osszegombolyodtem es sirtam. Nem tudom, miert erintett meg ennyire...de elegem volt abbol,hogy gyerekkent kezel es mindig mindent tudni akar. Ez melyen megerintett  nagyon....mintha szivem darabokra tort volna. Minden gondolatomat, pajzsom ala rejtettem, tudva hogy keresni fog Xavier mester. Es egesz este ott voltam...megnyugodni probaltam. 

Hirtelen mozgast hallottam...felpattatntam, es duva hogy nem tudok itt elrejtozni hisz nehany perc es a farkaim megjelennek es atvaltozom. Menekulo helyem nem volt , meglatot volna es elert volna engem... Kesz voltam,hogy barmelyik percbe megjelen elottem...de ahogy kozeledtek a leptek, nem az a szemely volt akire vartam.

   -Bella...