2018. július 27., péntek

37.resz Kerul amibe kerul, igazsag fenyre derul

37.resz Kerul amibe kerul , igazsag fenyre derul

Bella:

Valamiert fajt az amit Rosalie mondott...de ugyanakkor igaza volt, nem volt konnyu az eletem, Edward meg felig volt vampir, masik fele torekeny ember volt... nem sodorhattam bajba. En aldozat kellett legyek, neki... ismet talalkozni fogunk es azert hogy biztonsagba tudjam csaladom, megkellett tegyem. Oszinten egy kicsit azt hittem, hogy Rosalieval kibekultunk, ott volt az a csajos nap is... a tortenet amit megosztott... Bar lehet sejt valamit, marmint ott volt Brandon es mennyi probalemat hoztam meg nekik... talan tudta, hogy ez igy nem mehet. Bar borzasztoan fajt es szerettem volna Edward felesege lenni ...megis ez nem volt lehetseges.
Egy ora setalas utan visszamentem a Cullen hazba. Edward mar aludt... melleje fekudtem es egy puszit leheltem arcara...majd figyeltem ahogy bekesen alszik. Szeretlek Edward es igerem, hogy amig tudlak boldogga teszlek.  
Reggel amint Edward mocorogni kezdett mosolyogni kezdtem... megfordut meglatva hozzam bujt ... 
       -Szeretlek Bella!
       -En is teged!
Felnezett ram, majd mellkasara fektetett.
       -Tudod, hogy amit az este Rosalie mondott az...
        -Tudom, hogy nem fogsz elhagyni, en sem akaorm, csak hirtelen fellangolas sajnalom.-mondtam.
Karjaba vett es nehany percig ugy fekudtunk, szotlanul egymas mellett. 

Edward:

Orultem mikor Bella reggel visszakerult. Nagyon fajt ami az este tortent, nem tudtam belenyugodni. De amint meglattam az en kincsemet, minden elszallt. Majd feloltoztem es mentem le reggelizni. Bella amint leert leult a kanapera ahol Emmett kapcsolgatta a tv-t. 
    -Sajnalom, amit az este hallottal.-mondta Bellanak.
    -Semmi gond, megertem. Rosalie?-kerdezte Bella. 
   -Vadaszni ment Alicel es Jasperrel.-mondta, majd ismet kapcsolt egyet a tvn. 
    -Jo reggelt fiam!-mosolygott ram Esme , epp letette a reggelit az asztalhoz. 
    -Jo reggelt!-mosolygtam vissza ra es leultem enni. 
Aztan eszembe jutott, ma talalkozom van azzal a szemellyel akitol Bella fel, aki a mult arnyekeban kovette , aki remalmokkal gyotorte, es aki meg ki tudja mit tett az en Bellammal.
     -Ma mesz talalkozni a batyaddal?-kerdezte a nappaliba Emmett Bellat. 
   El is felejtettem, 2-kor ma talalkozik, Jacobbal.
    -Igen. -mondta szerelmem.
    -Biztos jo otlet marmint...-am Emmett mondatat felbe szakitotta Bella.
    -Szuksegszeru. -mondta Bella, majd kicsit boldogabb hangon.- Es igy talan ismet kozelebb kerulhetunk egymashoz mint testverek.-mondta csilingelo nyugodtabb hangon szerelmem.
Meg mindig remnykedett, persze megertem, de Jacob nem fog ezen olyan konnyen attenni. Jaj , talan ha talalkozom azzal a ferfival aki retteges alatt tartsa Bellat, megtudom vedeni es konnyiteni tudok neki. 
    -Ugye tudod hogy veled tartok?-szoltam ki .
     -Persze, szerelmem.-szolt vissza Edward.
       -Szeretnetek hogy veletek menjek? Esetleg ugy biztonsagosabb es...
     -Jacob begurul. -mondta Bella.
     -Gyere na Bella, halalra unom magam itt, Roseliek keson fognak vissza erni.-konyorgott Emmett Bellanak.
      -Rendben.-sohajtott Bella. 
Amint a reggelit megettem, csatlakoztam hozzajuk, Bella melle ultem es atoleltem majd hajaba furtam a fejem es melyen beleszippantottam. Ki lehet az a szornyeteg aki ennek a csodalatos nonek akarna bantani, akitol annyira fel. Megvedelek Bella, en Bellam megfoglak vedeni, mindenkepp.  Ne huncutkodj itt ocsipok...  Felsohajtottam es Emmettre vetettem egy szuros tekintetet, felemelte kezeit vedekezve, hogy o nem tett semmit. Eleg hamar eltelt az ido, arra eszmeltem, hogy mar a Volvomba ulunk be es hajtunka hatarhoz. Emmett eleg izgatott volt, remenykedett benne, hogy osszemerheti majd az erejet az egyik verfarkassal... de nem szabadott felboszitenie egyiket sem, ez most nem errol szolt, valami sokkal gomolyabrol. Jacob allt egyedul a hatarnal, de hallottam a tobbi verfarkas gondolatat is. Harman jottek... miert? Mire keszulnek? Bizhatunk meg Bellaba nem?  Jacob meg bizzik benne, bar ugy erzi , hogy atverte a huga , meg bizzik benne, ezert is sietett ide , amint megtudta, hogy ismet felkerult az a valaki.Az utolso gondolat Same volt, elegge azon jart a feje, hogy talan Jacobb megbocsajthatna Bellanak, hisz nem epp az o hibaja volt... de megse semmi. 
    -Azt hittem egyedul jossz.-mondta Jacob amint Bella kiszallt.
     -Ahol Bella van ott en is.-mondtam es atkaroltam Bellat. 
    -En meg pusztan unatkoztam, na ne haragudj kutyus ertsd meg te is.
Jacob Emmettre morrogott , persze ez tetszett Emmettnek mar is azon gondolkozott, hogyan tamadja meg.
     -Emmett...-szolt ra Bella.- Sajnalom, denem fognak beleszolni ne aggodj. -mondta kedvesem.
     -Hallgatunk Bella, honnan tudod , hogy itt van? Mikorra varhato? -jelent meg Sam emberi alakban.
Erre a kerdesre egy bizonyos szinten en is tudtam a valaszt, ma pontban 18:30-kor itt lesz a regi balett teremben.
    -Brandon mondta. -a nev hallattan Jaob forgatni kezdte szemet.- Tudom, hogy nem tudtok sok mindent, csak nehany dolgot, de az a baj , hogy ismer titeket, es attol tartok meg nem tudja mi lettem, igy elso utja ide lesz. Keszuljetek fel, ne csapjon be titeket semmi,  kitarto es csalfinta vigyazzatok vele, ne boszitsen fel titeket, nem eri meg, egy utolso gazember. Bar nagyon remlem erre nem kerul sor. Amint megerzi, hogy en mar reg nem voltam itt atlepi a hatart es keresni kezd ujra engem. Onnan kezdve mar az en feladatom. En csak...-Bella okolbe szoritott kezet.- Figyelmeztetni akartalak .
Bella megfordult es mar indult is volna az autohoz, am Jacob megallitotta.
     -Koszonom Bells.- Bella ledermedt, de nem fordult meg.- Sajnalom, de meg mindig nem tudok hugomkent tekinteni rad. De termeszetesen   akkori regi emlekedre, szeretnek segiteni , szoval ha barmi baj van , segitseg kell a falka keszen all.
Lattam ahogy Bella szeme megcsillog, nem tudott sirni, de ez azt jelentette... elmosolyodik es megszolal, bar nem fordult vissza.
     -Koszonom Jake.-mondta.
Beultunk az autoban es indultuk is haza. emmett bosszu volt amiert nem volt alakalma bunyozni , de Bella karpotolta, hogy o majd fog vele. Hazaerve megneztunk egy baseball meccset , majd Bella es Emmett harcolni indultak. En felmentem a szobababn es onnan figyeltem az esemenyeket. Az ido telt ... tic tac...tic tac... nem tudhattam mire varjak. Gyors voltam, felver ellenemre, a leggyorsabb a csaladbol, es biznom kellett volna, hogy erom is boven van, hogy ha kell legyozzem ezt az alakot. Bellara neztem aki nevetgelt miutan Emmetett eloszor megverte. Annyira elkepeszto mosolya volt, teljesen elbuvolt, mit tettem velem ez a lany? Az biztos, hogy eppsegben jovok haza es soha nem engedem el ezutan Bellat, osszehazasodunk es boldogk leszunk. Hatkor indultam le a kocsimhoz hogy ne vegyen eszre senki. Bella es Emmett versenyt is szaladtak, igy szerencsemre egyedul voltam amikor elindultam. Ranyomtam a gazpedalra es hajtottam ki az erdobol, majd az uton is a balett terem fele. Remeltem hogy Alice nem fogja latni dontesemet, nem is ismeri ezt az alakot, szoval remeltem , hogy ha ilyen mast allitok fel, esetlegesen ha megis latna ahogy elhajtok , akkor higgye azt hogy elmentem tisztazni a fejembe levo dolgokat. Nagyon erre oszponositottam, hogy ne lasson mast. Nemsokara megtudom kitol fel a szerelmem.... 

Bella:

    -Hat biza nyertem Emmett ez van fogadd el.-nevetve boktem vallban Emmetett amiutan visszaertunk a hazban a versenybol . 
     -Visszavago!-kialtott.
Am beszelgetesunket Rosalie zavarta meg.
    -Emmett...-szolitotta meg.
   -Cicam!- boldogan olelte meg Emmett Rosaliet , en meg bennebb mentem.- Nem felejtem el Bella, visszavago lesz.
Elnevettem magam es a konyhaba leptem, az egesz Cullen csalad itthon volt mar, bar Edwardot meg nem lattam.
    -Edward?-amint a konyha kozepere ertem rakerdeztem.
    -Meg nem talalkoztunk vele. Biztos a szobaba van.-mondta Esme mosolyogva.
    -Koszonom.-mondtam es felszaladtam .
Benyitottam az ajton de senki sem volt ott. Aggodni kezdtem, hol lehet...? Az autoja se volt ott... Hol van Edward? Szerelmem? Elkezdtem kutatni a szobajaba es ekkor egy kis cetlit talaltam.  Az agy alatt volt... Ha ember lettem volna ugy remegtem volna mint a kocsonya, meg egy perc se telt el es mar a kezembe volt a kis cetli. "Meg akarod ismerni sziv szerelmes remalmat? Akitol legjobban fel a vilagba.... hat akkor gyere el holnap a regi balett terembe18:30-kor es megismered." Ne ! Hogyan? Mikor? Megtalt... de nem engem, hanem Edwardot. Francban... 
    -Carilsel!-kialtottam es szaladtam is le.
Mind a hat vampir ram nezett. Felemeltem a kis cetlit.
    -Edward bajban van.-mondtam.

Edward:

Tulsogsan is siettem .20 percre mar ott voltam. Nem szalltam ki a kocsibol ott vartam... a radioba betett cdt hallgattam es probaltam lehetosegeimet atgondolni. Nem hiszem, hogy ember lenne, most miert felne tole ha vampir, mondjuk azelott is verfarkas volt. Szoval az kizart, mi van ha verfarkas, ebben az esetben a ballett teremben egy hatalmas verfarkassal fogok talalkozni es ugyelnem kell , bar kerdes az , hogy eddig is felt, egyenranguak voltak, ugymond. Ha vampir akkor gyors es eros mint en, de kitudja lehet van kepessege amit nem tudok hogy mi. Szerintem amikor ez a valaki elhivott kitervelt valamit. Szoval ovatos kell legyek, nem hiszem, hogy tudja hogy gondolat olvaso vagyok igy elonyomre valhat, nem mejek tulsagosan be felverusegem miatt biztonsagosabb ha minnel hamarabb megtudok szokni  ha szukseges. Ha megse tudnek minden beleadok ha harcra kerulne sor. Amint ez mind vegig futott az agyamon fel lett, kiszalltam a kocsimbol es beleptem. Sotet volt bent, csend... tettem nehany lepest bennebb majd...
     -Udvozollek.-szolalt meg egy hang. 
A hang iranyaba neztem de nem lattam senkit. Miert nem hallom a gondolatait? Talan olyan mint Bellanal...de neki van egy pajzsa, ket ugyanolyan kepessegu vampir nem letezik.
    -Nem gondolok semmire, ha arra gondolnal, hogy miert nem hallod gondolataimat. Igen tudok rola, tudok a kis csaladodrol. Mar nehany hete figyeltelek benneteket az en Bellam miatt.
Az o Bellaja miatt? Mi? Bella az enyem.... ra morogtam, mire egy hangos nevetes es elolepett. Feher ruhaja es korom fekete haja megadta a kitunesi modjat, es ott volt meg a voros tekintet. 
    -Udv, Aiden Smith vagyok, a te mennyasszonyod remalma.-mutatott be es indult korozni.
Szoval harmadik lehetoseg nyilt elem...vampir volt, akitol szerelmem annyira felt. Vajon milyen kepesseg lehet? Van e egyaltalan? 
    -Nem szukseges , hogy bemutatkozz Edward Cullen vagy, felver.-mondta egy gonosz vigyor mellett.- Bella hogy van? Tudja hogy itt vagy? Gondolom nem mert akkor nem engedett volna el.Jaj milyen reg nem beszeltem vele, mennyire hianyzik. Azok a napok amikor eloszor talalkoztunk annyira hianyoznak. Hallani ahogy sikkolt, ahogy konyorog, ahogy a veritek lefolyik az arcan, ahogy probal eros lenni de megsem tud. Oh...azok a sikolyok.- osszecsapta kezeit ezekre visszaemllekezve, engem meg elboritott a duh. 
Sikolyok? Mi a francot muvelt ez az en szerelmemmel?
     -Hagyd beken Bellat!-szolaltam meg eloszor.
   Elnevette magat, es elottem termett.
     -Mit tudnal tenni te? -ekkor megfogta fejem es hatra lokott . Majd ujra megfogta es a tukorbe vagta ami mellettem volt, fejembol kibuggyant a ver. Ez nem fog egy hamar begyogyulni.- Felver vagy, annak ellenere hogy gyorsabb vagy mint a csaladod tobbi resze, nem erosebb. Gondolat olvaso vagy es aztan... hamarabb vegzek veled mind elharitanad a kigondolt tervemet. 
Szemei teli voltak gyulolettel, haraggal, ismet gonosz mosoly jelent meg az arcan es eldobott magatol. Fejem egy sarok falba utottem es kicsit elszedultem. Igaza volt nem voltam eleg eros , felver vagyok verzem, fajnak az utesek, meghalhattam. 
     -Tudod a kis szerelmed megfog halni.-mondta es kozeledni kezdett felem.- Olyan erot birtokol amit meg soha nem lattam, verfarkas es vampir ver egyben. Mar verfarkas koraban nem halotta senki a gondolatait, nem tudott egy fizikai tamado kepesseg sem bajt okozni neki. Tul sok bajt okozna nekem, megtudna allitani, ezt nem engedhetem meg. Ezert ijesztettem ra akkor , mar azelott tudtam letezeserol mielott talalkoztunk volna. Csak a megfelelo idopontot vartam, hogy minden keszen legyen. Tudtam, hogy a kis Bella kulonleges , nem varhatok sokat, aztan szerencsemre a batyja Brandon is mellem allt, sajat batyja aldozza fel , akarja elhozni nekem. Lattam, hogy Bella nem akarja feldeni kiletem ellotetek, igy ugy dontottem kicsit szorakozom. -lehajolt hozzam. - Jatek indul.
Felmergelodtem es neki tamadtam, ketten repultunk a balett terem tulso oldalaban , eltorbe egy tukrot amibol nehany szilnak elkarcolt, de nem erdekelt, megkell oljem nem engedhetem Bella kozelebe ezt az alakot. Vampir fogaim megvillantak es belakartam harapni...persze erosebb volt nalam, konnyen lerantott magarol.
     -Jo kis jatek , kitarto vagy, elvezem.- mondta. 
Felemelt ket kezevel es ismet eldobott ismet egy tukor tort ossze egy nagyobb szilank a jobb labamba furodva. Szisszentve vettem ki es probaltam osszeszedni magam. 
     -Azt hiszem itt az ideje vegig vinni a tervem.- nyujtozodott egyet majd hozzam erve leterdelt. - Nem akarsz teljes vampir lenni?
A karomat mar epp szajahoz emelte amikor hirtelen elloktek rolam. Feltekintettem... Bella volt az...
     -Te szornyeteg!-kialtott ra.
     -Nahat? Bella....Bellam, hogy vagy? Ide talaltal? Mi ez a hangsuly? Nem fel tolem?- erintettemeg az arcat.
Bella lerantotta karjat es duhesen figyelt ram. Rajottem, Bella felt tole, de sokkal jobban szeretett engem , megakart o vedeni engem , annak ellenere hogy vele allt szemben. 
     -Azt hiszed vegig nezem, ahogy ugyan azt teszed Edwarddal mint anno velem. - nezett ra.
     -Dehogy dehogy...-mondta.- Csak jatszottam.-mondta nevetve.
     -Idiota!
Bella ismet Aidenra tamadt de sajons szerelmem huzta a rovidebbet elrepitette egy szekrenyben mely ajtaja ripityara tort. 
    -Azt hiszem, most mar nem tudod eltikolni a csaladod elol, az igazsagot, elkell mondd hogy mi tortent veled, mi volt koztunk. Aztan keszulj fel draga Bella , a vegzetedre.-mondta amint hozzam ert.
Megfogta ismet a  karom es beleharapott.
     -Ne!!!!!-kialtott Bella es ismet lelokte rolam Aident. 
Szerelmemre probaltam oszpontsitani , de a mereg pokolian kinzott. Csak vergodtam ott a foldon es figyeltem ahogy Bella kimerezti fogait es tamadni akar , am Aiden ranez , Bella foldre esik uveges tekintettel nez a semmiben, felkiallt , erre megjelennek a tobbiek is. Aiden eltunik. 
     -Bella....-Alice odaszalad Bellahoz es felsegiti.
Bella vampir letere majdnem osszerogy. Mi tortent vele? Mit tett vele az a szornyeteg? Atvaltozom... most teljesen ...igen....

Bella:

Hamarabb ertem oda mint a tobbiek, amikor meghallottam, hogy mit tervez Aiden kikeltem magambol, egy voros kod vette at rajtam az iranyitast es pusztitani akartam, megolni, nem erdekelt hogy mennyire feltem tole, Edward iranti erzeseim erosebbek voltak. Amikor elmondta, hogy kepesseget hasznalja Edwardra es az egesz Cullen csaladra aki most jelent meg, foldre estem, nem tudtam mekkora kin lehetne nekik, de tudtam hogy eleg ahhoz, hogy idot nyerjen megszokjon es Edward atvaltozzon teljesen, es meg csak az lenne a legrosszabb, ha az o mergevel keveredne vere. Alice alitott fel es vitt oda szerelmemhez. Ver illatta csabitott, de tudtam, hogynem szabad, turtoztettem magam. 
     -Hogy van?-kerdeztem Carlislet.
    -Szerencsere semmi sem torott el, itt ugy tunik egy tukor szilank furodott lababa, kivettem , es bekottottem a labat. Kell egy kis ido mig begyogyul. 
     -Lehet e tenni ellene valamit, hogy ne valtozzon at.
Nem akartam , hogy vere keverdjen Aidenevel, elonyt szerezne ebbol, megszerezne maganak, es ezt nem engedhetem. 
     -Bella atfog valtozni, lattam, vampir lesz, es nem csak fel.
    -Nem az nem lehet, Alice nem szabad-fogtam meg ket vallatt es rangatni kezdtem.
     -Bella...-tette ram kezet Jasper.
Elengedtem Alicet bocsanatot kerve es ismet Edward fele neztem.
     -Ne muszaj ugy legyen.-mondta Carlisle.- kiszivhatnad a merget.-mondta nekem.- Van benned eleg onuralom?
Nem tudnam veret venni a szerelmemnek, nem akarnam megolni. Tudtam a valaszt.
    -Igan.-Edwardra neztem aki szenvedett.- Szerelmem minden rendben lesz, meggyogyitalak.
Megofgtam karjat es kiszivtam a merget, Aiden merget. Mire vegeztem Edward elajult, de Carlisle szerint nem gond, minden rendben lesz vele, csak a felverseg miatt , attol tartott nehogy felver merget is kiszivjam, es akkor talan nem elte volna tul Edward, de sikerult idoben megallnom. Buszke voltam magamra, es megigertem magamnak, amint Edward felebred elmeselek mindent, tudtam Aiden jatekat, elkezdodott,es nem szamit hatud valaki vagy nem a titkom, ugyanannira benne vannak, nem fognak szabadulni, megakartam vedeni Edwardot, a csaladjat, Jakeket... es meg is fogom.

Edward 

Minden olyan csendes volt, sotet... nyugodt...de megis hianyzott valami, valaki. Bella kellett nekem annal tobb semmit... kuzdotttem a sotetseggel,hogy ujra lathassam, ujra karjaimba vegyem es vele legyek. Majd szemhejam kinyitotodott fenyt erzekelve osszeszukult pupillam, de meglattam hat vampirt aki engem figyelt... es ereztem valaki kezet kezemen. Bella ult oldalt az agyam mellett o fogta kezem, amint meglatott ramugrott es boldogan olelt meg.
     -Mi tortent Aidennel?-kerdeztem.
    -Megszokott.-mondta.
     -Most akkor teljes...
   -Nem, kiszivtam a merget...-mondta Bella.
Osszeszukult a szemem, nem ertettem miert tette.
    -Miert? Ha hagytad volna, hogy a mereg feloldodjon , most olyan lehetnek mint te , egesz vampir nem csak fel.
     -Azt nem akarhattad, hogy Aiden merge altal legyel az.-mondta, es szemei aggodottsagot mutattak. - Edward, en legszivesebben elszoknek innen, messze toletek, hogy ne keruljetek bajba.
Erre a mondatra erosebben megfogtam a kezet, o lagyan elmosolygott. 
     -De tudom, hogy mar keso. Amint megismertelek titeket, felkerultetek Aiden listajara , ha elszoknek es vegezne velem,visszaterne ertetek, jatszani veletek. - kicsit ertetlenul neztuk Bellat.- Vencuverben voltam par napot mint regebb emlitve volt, ott talalkoztam vele. Egy ejszaka hazamenet, vagyis szallasomhoz menet, valaki leutott, elajultam es egy raktar felesegben ebredtem fel. O es nehany trsa volt ott, eloakartak csalni eromet vegezni velem de semmi. Nem sikerult, kinoztak napokig, eheztettek ...szornyu korulmenyek kozott voltam.- Bella visszagondolva erre megremgett. Az a szemet, ilyent tett.- de nem lehetett egesz eromet aktivalni, ugymond mert meg nem valtoztam at akkor verfarkassa. Aiden felfigyelte, hogy kepesseget nem tudja hasznalni rajtam. A kepessege ha a szemebe nezel kinok kozott fogod erezni magad, egy olyan remalom feleseget mutat neked, de mintha valodi lenne es ott van meg a lathatatlansag . Emlekeztek Davere o figyelmeztetett erre ha nem lenne ele meg lathatatlan is tud lenni. Szoval veszelyes nagyon. Szoval felfigyelt, tudta, hogy erom akkora es ez a kepssegem is, hogy letudnam gyozni igy ijesztegetett ...aztan elengedtek es visszaterve nem mondtam senkinek, Jakek cska annyit tudtak, hogy valaki bantott , nagyon de annal tobbet nem. Azota nem lattam mostanaig... ismet itt van es most mar a vegso elszamolast akarja. Nem akarlak titeket a halalba kuldeni, szoval szabad valasztasotok van, ha akarjatok elszokhettek amilyen messzire csak akartok, de ha maradtok akkor mindenre felkeszitelek amit tudntok kell rola,  a csapatarol es egy tervet is hogy megoljuk.-mondtam, bar nekem sem tetszett hogy oljek es feltem.
     -Elszokjek? Nelkuled? Bella kicsim, ami vele tortenik az velem is, en itt maradok veled segitek neked. Szeretlek.-mondtam es megcsokoltam lagyan.
     -Most mar a csaladunkhoz tartozol Bella, bar nincs inyemre , hogy megoljek egy vampirt, de csak igy lehet beke nem megvedjuk a csaladtagjainkat..-allt elore Carlisle es utana Esme.
     -Melletted vagyunk .-molygott ra Alice is, es Jasperrel elore alltak.
      -Bunyo!-kialtott Emmett es elore allt.
Rosalie volt az utolso aki elore lepett, nem mondott semmit, karba tett kezzel mergesen lepett elore. 
     -Amit tudnotok kell azert nem akartam, hogy Edward atvaltozzon, mert a merge amivel atvaltoztassa az embereket vampirra, az manipulalhato lesz altala, az o embere.-mondta szerelmem.- Ezert nem szerettem volna ha merge feloldodik es atvoltozik teljesse.
      -Megertem.- mosolyogtam ra.
Bella visszamosolygott es felult az agyba, majd lefekudt es a mellkasomra fekudt.. joszorsan atolelt en is ot.
     -Es akkor hogyan?-Szolalt meg Rosalie.... 


2018. július 25., szerda

9.resz Szerelem

9.resz Szerelem

Edward:

Elegem volt abbol hogy nem tudtam mi van Bellaval... olyan regota vartam ra, annyit vartam ra ... Es most amikor talalkoztunk, amikor sikerult megtornie eltunt, egyszeruen felszivodott. En megertettem Carlislet hogy felt, de hogy tudnek arrol eltekintei,hogy szeretem, hogy eletem szerelme , bevesodott reg nem dobbant szivemben es onnan mar nem tud kitorlodni. Tudom, probalt megerteni, probalt tenni valamit ertem, de tudom hogy nem szeretne bajba kerulni...de biztam Bellaba. 
    -Edward!-szolitott meg Alice.
Leszaladtam,hatha valamit latott Bellaval kapcsolatban.
     -Bella?-kerdeztem amint a nappaliba ertem.
      -Igen... latom egy...egy....verfarkassal...-mondta ki.
Megijedtem... verfarkassal? La Pushba van? En...aggodtam.... igen aggodtam, annak ellenere hogy tudtam ki, mekkora ereje van, a szeretet szemelyt igy is felted. Alice gondolataiban meglattam, ahogy Jacob , egy verfarkas kozeledik felej leul melle majd beszelgetnek es oleles... mi? Mi ez az oleles? Miert? Feltekeny voltam, Bella az enyem es nem adom egy mocskos verfarkasnak sem... senkinek, nem adom, az enyem.... az enyem.... Bella az enyem. Gondolatom menetet Alice zavarta meg, pontosan tudta mit fogok tenni. 
      -Menj Edward....-sohjatott , tudta nem tud megallitani. - Minden rendben lesz.-kuldott egy batorito mosolyt.
Elvettem a kocsikulcsom es elindultam Bella hazahoz... Alice latva tervem, megjegyezte a teret, lerajzolta majd atadta nekem... Amint megkaptam a hazat, lattam ahogy Bella felszalad... majd a haz eleerve kiszalltama kocsibol es esni kezdett az eso. A hazra tekintettem es vartam valahol mozgast eszlelni... Az emeleten levo szobaban lettem figyelmes ra, epp kinezett az abalkon, meglepodott jelenletemen... majd eltunt...gondolom epp lefele tart. Amin nyilt az ajto aggodo tekintettel indult felem... 
    -Mit...-mar epp megszolalt volna mikor magamhoz huztam es megcsokoltam.
Csokja edes volt, edes , mezes.... puha ajkai elkabitottak , az enyem.... ez jart az eszemben. Birokloan magamhoz huztam megkozelebb es meg szenvedelyesebben csokoltam. Olyan reg vartam erre az erzesre... erre a pillanatra. 

Bella:

Csokja edes, mezes volt...es siman eltekintettem attol,hogy ajkai hidegek voltak. Amint megizletem ajkat, tobbet akartam es tobbet... tobbet erezni ezt... kozelebb huzott magahoz es meg szenvedelyesebben , csokolt... viszonoztam csokjat, teljesen elvarazsolt , elkabitott... nem akartam semmi mast csak ot, a vilagon csak en es o leteztunk, minden kizartam. Az sem erdekelt tulsagosan, hogy zudul rank az eso. Lassan megis eltavolodott tolem, es aggodva pillantott ram.
     -Nem szeretnem ha megfaznal.-mondta. 
     -Bejossz?-kerdeztem meg.
     -Xavier nem hiszem,hogy orulne nekem...
    -Nincs itthon, es amugyse kellene erdekelje hogy en kit hozok haza.-mondtam.
   -Akkor ha szabad...-mondta kicsit zavarba.
Kezen fogtam majd elindultunk befele. Felsetaltunk a szobaba ahol adtam egy torolkozot, tudtam hogy nem fazhat meg, de attol biztos jobban esne neki is ha szarazabb lenne es valami ruhat is adtam Xaviertol egy feher polot, egy piros kockas inget valamint egy fekete nadragot... en meg besetaltam a furdobe es  atoltoztem. Egy hatalmas pulcsit vettem fel, egy jegerrel es lofarokba kotottem a hajam, majd kileptem... bekopogtam ,majd beleptem. Edward mar keszen volt, mosolyogva ultunk le az agyba.
     -Xavier?-kerdezte.
     -Fogalmam sincs, mar jo par napja , szerintem mindjart egy hete is megvan,hogy nem jott haza. Es nappal sem latom, akkor  lattam eloszor  vitatkozasunk ota amikor azzal a vampirral vegzett...-mondtam.
      -Min vitatkoztatok?-kerdezte.
Most hogy kellett volna elmonjdam, hogy rajtad, es azon hogy en ot szerettem...vagyis ezt hittem. 
     -Miert voltal itt?-tertem ki a valasz alol.
Elnevette magat , de valaszolt.
    -Elegem volt a varakozasbol...Bella fogalmad sincs miota vartam rad...-mondta melyen a szememben nezve.
     -Vajon ki vart kire?-nevettem el magam.
Felhuzta szemoldoket nem ertette min nevetek. 
     -Honna tudtad hogy en vagyok?-kerdeztem.
      -Alice jovobe lat, egy ilyen adottsag, en  meg gondolat olvaso vagyok. 
Kicsit megijedtem, latja minden gondolatomat? Tudtam Xavier is gondolatolvaso, de o nem latott fejemben, ugye a pajzsom miatt...de nem tudthattam hogy minden kepessegre, mindenkire immunis vagyok.
     -Az en fejembe is latsz?-kerdeztem .
    -Nem...-mondta majd arcomra tette kezet.- Bar latnek...
Olyan szelid, lagy tekintete volt ...annyira megigezett, annyira tetszett.
        -Pajzsod mi?-tette fel a kerdest Edward.
        -Honnan...?
       -Egyszer emlitette Xavier, mikor ugy volt,hogy hozzank josztok magyarazni.-mondta.- Szoval most is felhuztad a pajzsod?
       -Ez nem igy mukodik...-mondtam.- Minden kepesseg ram immunis... Termeszetesen tudom kontrolalni, de az hogy monjduk lasd a gondolataimat, vagy Xavier , azt nem... de nem is akarom, hogy ne legyek immunis a kepessegekre, ez is egy adott biztonsag. Gondolom Xavier mondta.
Probalta osszetenni a mondottakat, gondolom akkor nem tudott uzenni nekem Xavier. 
    -Szoval, Alice megjosolt engem is?-kerdeztem megbokve.
Elmosolyodott, majd ismet ram tekintett.
    -Igen, bar akkor nem latta,hogy demon urno vagy.-mondta.- Azt hitte normalis ember vagy. Es bar keplekenyek voltak, minden tolem fuggot.
Erdekes... ennek azert orultem, ha parhonappal hamarabb ismerem meg Edwardot akkor biztos, hogy nem itt tartanank, szemebe nevettem volna, es megmutattam volna gonoszsagom...nem tudom a vele valo talalkozas megvaltoztatott, a veluk valo tallakozas...mintha nem is tudom mi utott belem...
      -Toled? -neztem ra.
      -A vered illata nagyon edes, nagyon csabito... olyan mint a sajat inyemre kevert heroin...-mondta es beleborzongott ahogy ezt elmondta.- Nehezen kuzdottem az ellen, hogy mit akarok, elakartam menni, de mindekozben beled szerettem ...
Szavain toprengtem, szoval megakart olni... monjduk nem tudott volna... nemfirtattam most ezt valahogy tovabb, csak kezere tettem kezem es megszoritottam, nem erdekelt ha jeghideg a bore... 
       -Szoval...-utanozott az elobb, gondolataim menetebol megzavarva.- Mi volt az elobb "Vajon ki vart kire?" -gondoltam,hogy itt megakadt a gondolat menete.
       -Mit saccolsz hany eves vagyok?-kerdeztem.
      -Velem, egykoru...marmint emberi korom amit mutat, 17.
Elnevettem magam, nem ertette.
       -Mi olyan vicces?-kerdezte.
      -Meg emberi kor mutatas szerint is idosebb vagyok nalad.-mondtam.-18 vagyok...
      -Hogy erted hogy meg emberi kor mutatas szerint is...?-kerdezte.
      -Hany eves vagy vampir leted szerint?-kerdeztem.
       -109.-mondta.
Huha...
    -Huha kisfiu...
    -Kisfiu?-nevette el magat.
   -500 eves vagyok. 
Szemei kikerekedtek.
     -Viccelsz...-mondta. 
    -Azt hiszed demon urno lennek, ha csak most kezdenem palyamat.-mondtam.
    -500...?-ismetelte.
    -Igen. Tudod, nem a volt a legmesesebb eletem. Az emberek ugy tartjak, hogy a gumiho... vagyis a kilencfarku rokademon , a szep nok testebe koltoznek es iranyitjak. Anyam utalt ezert... am nem nagyon emlekszem emberi emlekeimre, a nagymamam boszorkany, sikerult oket elzarnia, de mostanaba ismet derengenek... eszembe jutottak anyam szavai... 18evet toltottem be, minden srac utanam rohant... gumiho letemre a szepsegem , felfoghatatlan volt emberi szemnek. Zaklattak, mondjam ugy, anyam ezt utalta, ...annyira hogy vegul engem is megultat.- meseltem, Edward erezve szomorkas hangulatom mellkasara huzott.- Uvoltott nekem,hogy bar ne szulettem volna meg, es hasonlo. Egy napon elszoktem... Egy levelet kaptam,amiben az allt hogy sikerulne elvesztenem , a szepsegem erejet csak nehany dolgot megkell tennem. Egy regi japan kimonoba kellett oltoznom, kisminkelnem magam es elmennem egy tisztasra,ahol egy kis haziko volt. Bedoltem es elmentem. Ott ultem a hazikoba es vartam...de semmi...aztan megjelent egy alak es bezart 400 evig sinylodtem egy festemynben...igen festmenyben...tudom lehetetlenek tunik, de meg fogalmad sincs,hogy mit rejt a demonok vilaga. - lattam arcan az aggodalmat es meglepodottseget.- Xavier mentett ki... vegul... az elmult 82 evet Xavierrel toltottem, es demon urno lettem,hogy soha ne tortenjen ez meg ujra. Xavier megtanitott hogyan kontrolaljam az eromet, es a szepsegemet es sikerult eddigi kinezetemre valtsam.
     -Gyonyoru vagy. - mondta mosolyt uzenve felem.
     -Dehogy vagyok, az akkori kinezetem sokkal szebb volt, meg te is beleszerettel volna pusztan azert mert a gumhio bennem van.-mondtam.
     -De en nem azert szeretlek, mert benned van a gumiho...en azert szeretlek mert te te vagy, es nekem tokeletes.-mondta es lassan ovatosan csokolt, de vegul szenvedelyesse valt, teli szerelemmel.
El sem tudtam hinni ,hogy visszavonhatatlanul, felulmulhtatlanul beleszerettem ilyen rovid idoben egy vampirba, Edward Cullenben. Ezutan orak hosszat beszelgettunk, az  evekrol melyekbe mindketten reszt vettunk, amit o nem ismert, amit en igen...sok mas dolgorol is, mit szeretunk, mit nem, mi kozos es volt egy jo par,  majd lassan elalmosodtam es asitottam egyet.
     -Nem vagy faradt?-kerdezte.
      -Kicsit...-nyujtozodtam egyet.
     -Aludj...-mondta vegig simitva arcomon.
    -Itt leszel?
     -Igen.-mosolygott ram.
     -Reggel is? Kerlek...olyan csendes a haz egyedul...vagyok.
Mellkasara masztam es szorosan atoleltem.
      -Itt leszek.-mosolygott ram majd megpuszilta homolkom.
Almaimban Edwarddal alltam egy reten , egy csodas reten ahol mindketten egymast neztuk es fogtuk egymas kezet. A pillanatnak eltunk... majd felcsimpaszkodtam Edward magassagara es megcsokoltam , lassu am annal szenvedelyesebb csok volt , mely jelezte, hogy az eletunk most kezdodik... 
Reggel valoban ott volt, amint kinyitottam a szemem vele talalkoztam. Ram mosolygott.
    -Jo reggelt!-koszont.
    -Jo reggelt!- nyujtozkodtam egyet. 
    -Hogy aludtal?-kerdezte. 
     -Jol. -mar epp ott voltam, ahogy en is megkerdezzem, amikor raeszmeltem , hogy o nem tud aludni. - Ma milyen nap van? -kerdeztem.
      -Szombat.-mondta.
    -Ertem...-szoval hetvege. -Nem kellene beszeljunk a csaladoddal? Biztos aggodtak.
     -De beszelnunk kellene, hogy elmondjuk osszejottunk,parom lettel.-mondta majd kipattant az agybol.
Felultem az agyban es csak pokerarccal neztem.
     -Edward...en...-de mielott barmit is mondtam volna visszaterdelt az agyra es az ujjat az ajkara tette.
     -Bella szeretlek, es nemakarok most elvallni toled. Soha.-mondta .
    -En is teged Edward.-mondtam mosolyogva es kozelebb huztam magamhoz , majd megcsokoltam.
Szoval amint reggeliztem es feloltoztem elindultunk a Cullen hazban. Kicsit ideges voltam, tudtam hogy pl Rosaie nem igazan kedvel. Tudtam hogy Carlisle fel tolem, es biztonsagban akarja csaladjat, pontosan en sem tudtam mit mondjak neki majd... annyit tudtam, hogy szeretme Edwardot, es megvaltoztatott annyira, hogy ne torjek ki es bantsam, vagy valaki mast a csaladjabol. Edward megfogta kezem es ugy vezetett be a hazba. Nem hallatszodott semmi zaj bentrol. A nappaliba erve 6 arany szinu szemparral talaltam magam. 
    -Sziasztok!-koszontem , kicsit idegesen.
Nehany masodperc toredekeig siri csned volt, senki nem viszonozta koszonesem, majd Carlisle lepett kozelebb. 
    -Udv ujra itt Bella.-mosolygott ram.
   Vissza mosolyogtam, majd ismet siri csend. 
     -Ez igy nem lesz jo.-torte meg a csendet Rosalie.- Siman megolhet minket, a demonok akik esetleg az eletere tornek , minket is kovethetnek, most pontosan tudjuk, hogy leteznek,ahogy ok is rolunk, barmiko megtamadhatnak es nem tudjuk hogyan kell ellenuk felvenni a harcot.- Rosalie kozelebb lepett hozzam.- Nem is ertem, miert jottel vissza, amikor elmentel sokkal bolcsebb dontes volt. 
    -Rosalie...-szolalt meg Edward mellolem.
     -Nem, Edward, nem hallgatok, tudnia kell... tul egyszeruen tud minket bajba keverni.
     -Rosalie...-szolalt ismet ra, es egy kicsi ramorgott.
      -Edward, -szolalt meg most mar Emmett, aki elore lepett es baratnoje vallara tette a kezet.- Az van, hogy ti mar ezt felvallaltatok... nem tudhatjuk mikor jut a demonok koreben el a szo, mindenki koreben el a szo.
       -Igazad van Emmett, egyet ertek. -enegedtme el szerelmem kezet es elore leptem a tobbiek fele. - Minden amit mondasz Rosalie jogos, de tudnatok kell, hogy titeket egy demon sem tud bantani , torveny titlja hogy  embereket, alakvaltokat, verfarkasokat vagy vampirokat bantsanak. Igen tudom vannak torvenyszego demonok, de azokhoz hamarabb eljon az igazsag szolgaltatas mint az hogy hozzatok erjen. Biztonsagban vagytok, es tudom hogy lattatok milyen voltam...mennyire pusztitottam .. es oltem...es meg ezt ki is nevettem, nevetve neztem vegig..de az az igazsag ...- fordultam ismet Edward fele es megfogtam ket kezet.- Edward megvaltoztott, a vele valo tallakozas elkezdett bennem valami formalni, jobba tenni. A szerelem amit erte erzek, naprol napra...nem...percrol percre erosodik, nem tudnam bantani ...es tudom kontrolalni az eromet, es meg tanulom hogy minden esetben tudjam.  Kerlek titeket.-fordultam ismet a csalad fele, de csak az egyik kezet engedtem el Edwardnak.- Nagyon szepen kerlek ne valasszatok el minket, engedjetek meg hogy Edward segitsen nekem megvaltozni jova... engedjetk hogy o szeressen engem, hogy szeretetevel ellasson, ami nekem nem volt soha megadatva. Kerlek.... Carlisle en megertelek, de igerem nem fog bantodasa erni a csaladodnak, senkinek, vedelmet igerek nektek.-mondtam elszantan es mindnekivel szemben neztem.
Hirtelen ket kar fonodott hatulrol ram..
     -Bella en is szeretlek, nagyon.-Edward bujt hozzam es furta arcat hajamban. 
      -Nem szeretnem ha a fiam szenvedne...-mondta hirtelen Carlisle.- Tudom, hogy te vagy az elete Bella, olyan regota vartam erre a pillanatra, hogy o is meg ismerje lelki tarsat. Es hogy akarnam elvalasztani azt aki boldogsagot ad neki. -mondta Carlisle es vallamra tette kezet.
Elmosolyodtam.
    - En mar is hugomnak tekintelek.-mondta Alice aki elore lepett baratja karjaibol es megolelt.
    -En szerintem te vagy a huga Alice.-nevetett fel Edward. 
Mikozben sorra Esme is udvozolt. Emmett csak bicentett, ahogy Jasper is... Rosalie karba tett kezzel ram sem nezett, deremenykedtme hogy baratnok leszunk... Wau... regebb ilyenrol nem is almodoztam, hogy valaha ilyent mondok, ilyen emberek fognak korbe venni. 
    -Mirol beszlsz Edward?-kerdezte koboldszeru huga Edwardot.
   -Bella mindenkinel idosebb itt. -mondta. 
     -Hany eves vagy?-nezett fel ram Esme bajos tekintettel.
Az en edesanyam mikor nezett igy ram? 
     -18.-mondtam.
    -Huh tehat idosebb lannyal jarsz ocsipok... de attol meg egy idos Rosalieval...-szolalt meg Emmett.
    -Varj, Emmett...
     - Kereken 500 eves vagyok, a valodi korom. 18 evesen allt le a fejlodesem. -mondtam ki vegul amire Edward mint utalt.
A vampirok mind kikerekedett szemekkel figyeltek. 
     -Idosebb lannyal jarsz ocsipok, zsir.-vagta vallon Emmett, Edwardot. 
    -Emmett...ne....-jo ez picit fura volt, marmint Edward hozta fel es most megis valahogy raszolt Emmettre.
Talan raeszmelt hogy ezt megse kellett volna, nem illedelmes. Visszaleptem Edwardhoz es vegig simitottam arcan.
     -Nincs semmi baj Edward, nem titkolom a korom.-mondtam. 
Ram mosolygott , majd magahoz huzott es atolelt.
     -Am, mi lesz a demon urral?-kerdezte Alice.
      -Ne feljetek, nincs ebbe beleszolasa, vele megbeszelem en a dolgokat, mikor visszajon.- ha egyszer megtisztel a jelenletevel. 
     -Ertem.-mondta. 
Vegul leultunk es beszelgettunk. Jo nap volt, jol ereztem magam. A Cullen csalad egy kedves, osszetarto csalad volt. Mint egy puzzle, mindenki a puzzle kis darabja.  Esme a szeretetteljes anya, aki mindenkiert aggodik, mindeni kis lepesuket figyeli gyerekinek , hogy megtudja ovni,Carlisle a csalad fej, akinek hatalmas az onkontrolja , Emmett a  humoros , mellak , perverz batyo , Rosalie a kecses, szepsege felulmulo nover,  Alice a teli energiaval , mosollyal hugi, akinek meg pluszban szolgal hogy lassa a jovot , Jasper a komoly, csendes visszahuzodottabb fiver , aki erzi az emberek erzeseit, es manipulalni tudja oket , mint megtudtam ok ketten csatlakoztak utoljara a Cullen csaladhoz, vampirkent , de mar akkor egy part alkottak; es vegul Edward az maganyos, okos fiu , bar maganyos volt eddig , most mar itt vagyok neki en, na szoval aki gondolatolvaso ugyebar . 1918-ban valtozotatta at Carlisle amikor spanyol nathaba haldokolt. Esme elvesztette gyereket ekkor ugrott le egy sziklarol , Carlisle mentette meg. Rosalie nem meselt nagoyn magarol, annyit tudtam meg, hogy o volt a negyedik csalad tag, es Carlisle abban remnykedett, hogy o lesz Edward parja, am nem igy lett es azt , hogy o mentette meg Emmetett amikor egy medve akarta megolni, merfoldeket cipelete a hatan, hogy Carlislehoz vigye es o megmentse . Alice nem nagyon tudott mondani emberi eleterol, kodosek voltak az emlekek jobban mint a tobbieknek. Carlislet egy oreg vampir valtoztatta at es sok minden keresztul ment, nem meselte el, de megertettem, termeszetesen neki van a legnagyobb tisztelete a csaladban.. Jasper se emlitett semmit meg a multjarol, de remelme egyszer baratok leszunk mindnyajan. Edward haza vitt, amint a haz kuszobere ertunk es kinyitottam az ajtot meglepetten figyeltunk fel egy foldon hevero boritekra. Felvettem az illata ismeros volt, szoval mar itt tartunk. Kinyitottam a boritekot amelybol kihulott egy kis kerek bros, egy sotet zold bros. Es egy kis cetli, egyetlen egy sor volt rairva "Nemsokara ismet talalkozunk ,Demon urno, mar alig varom. Aro." 
    -Aro?-hangzott a kerdes Edwardtol...szoval ismeri.