25.resz Apa csak egy van

25.resz Apa csak egy van

Bella:

Nem hiszem el. Elraboltak apam. Szuper  alig jottem vissza mar mehetek ujra kuzdeni. El kell mondjam most mar a Culleneknek:"Vajon mi tortenhetett? Bella annyira furcsan mered elebe. Meg kerdem."  hallottam meg Jespar gondolatait. :

  -Semmi baj elmondom ha haza ertunk.-mondta Jaspernek.
  -Honnan?-kerdezte.
De en valasz helyett Edward fele neztem es koncentralva uzentem a gondolatba "Szeretlek, es mindig is szerettelek. Nem telt el egy olyan nap,hogy ne rad gondoljak."   es o is gondolatban "Szeretlek . De el kell mondd ,hogy tudod ezt csinalni."

Elerkeztunk a Cullen hazba. En eloszor a szobamba mentem mely nem valtozott ,egyszer csak kezek erintettek vallam majd a nyakamon ereztem Edward puszijait.:

  -Le kell mennunk.-mondtam.
  -Tudom.-mondta es befejezte amielott lementunk volna meg egyszer megcsokolt.
Amint leertunk a tobbiek mar vartak. A nappaliba Edward melle ultem:
  -Szoval. 2 ev eltelteve meghoztak dontesem, Jeremynek szuksege lett volna ram igy atvaltoztatott. 3 napot szenvedtem egy tomlocbe , a torkom egett es mindenem sajogott. 3 nap utan ismet en lettem. Bar Jeremy emberi verrel akart taplalni ellenkeztem igy allati verrel taplalkoztam. Minden nap edzettunk, es gyakoroltunk. Addig bizalmaba kerultem Jeremynek es mindent elmondott. Azt kiveve ,hogy hamarabb tamadnak. De gondolataiba lattam mit tervez, nem tudta,hogy mit tudok igy konnyu volt. Az kepessegem amiutan talalkoztunk ra 2 hetre lett teljes. Igy gondolatolvaso vagyok es gondolatbatudok uzenni 350 m -ig. 
  -O! Nem eleg egy gondolatolvaso de most mar 2 is van.-mondta Emmett. 
  -Mondjuk nekem az a szerencsem ,hogy en ki istudom kapcsolni a kepeseget amikor akarom.
  -Szerencsed? Ez nem szerencse ez tehetseg.-mondta Edward.-Buszke vagyok rad.
  -Szeretlek.-mondtam es hozzabujtam.
  -Szobaba fiatalok.-mondta Emmett nevetve.
  -Mi tortent Bella?-tert a lenyegre Jespar.
  -Apamat elraboltak.-mondtam ki.-Meghozza Lauren.
  -Es akarsz valamit tenni?-kerdezte anyam.
  -Talan rosszul bant velem, de megis csak az apam. Utana mejek tudom hol lesz.-mondtam.
  -De nem egyedul.-mondta Edward.
  -Lauren is keszulni fog ha tudja ,hogy te is ott leszel.-mondtam.
  -Nem erdekel.-mondta Edward.
  -Lanyom Edwardnak igaza van , mi is mejunk.-mondta anyam.
Vegul beleegyeztem es elindultunk . A hegyekbe egy kis regi kunyhonal allt James es Viktoria:

  -Lauren tudta,hogy nem fogsz egyedul jonni igy azt mondta egyedul menj be.-mondta James.
  -Egy fent!-kialtotta Edward.
  -Semmi baj, vampir vagyok megtudok birkozni vele.
  -O...mar mas megkostolta a vered es mar vampir vagy.-mondta James.-Ki volt? Meg kell kerdeznem milyen volt az ize a verdenek es hogy maradtal eletbe.- Edward mellttem megfeszult. 
Lassan mentem be ahol sotetseg volt. amikor egyszer csak felkapcsolodott a villany:
  -Udvozollek Bella , aki most mar vampir.-mondta Lauren es elottem termett.
  -Hol van apam?-kerdeztem.
  -A pincebe.-mondta.
  -Ugye nem bantottatok?-kerdeztem.
  -Tul sok a kerdes Bella, de hogy nyugodj meg nem.-mondta.
 -Hozzd ide!-szurtem fogaim kozul.
  -Miert? Ha joltudom o hagyott el  te kerultel az utcara miatta, e nem mesterseg draga Bella, gyulolnod kellene, gyulolnod amiert azt tette.-mondta es korozni kezdett.-Gyulold!

  -Talan igazad van de attol meg az apam.-mondtam.
  -Es?....Amit tett nem megbocsajhatatlan.-mondta-Gyulold...
  -Eleg!-rohantam neki.
O megfogott es kirepitett az ablakon egyenesen Edwardra esve.
  -Bella jol vagy?-kerdezte amint felalitott. Csak egy karcolas volt a a karomon.
  -Igen.-de hamar begyogyult.
  -Bella.....Bellla....alabecsultel.-jott ki Lauren is.
  -Es te is.-mondtam es egyszer csak mind harom ellensegunk . Ez olyan kinok kozti fajdalom.
   -Bella...-szolitott meg Carlisle.
  -Menjetek hozzatok ki apam...Nem tudom sokat tartani.-mondtam.
Emmett es Carlisle elindult a pince fele. Nemsokara vissz is jottek:
  -Bella....-szolitott meg apam.
  -Vigyetek el.-mondtam.
Ugy is tettek en pedig a harmat ott hagytam ,hogy osszeszedjek magukat:
  -Lauren legkozelebb ne egy csaladtagot rabolj el ,hogy talalkozz velem hanem jojj egyenesen hozzam.-mondtam es elindultam vissza.
Apam epp a kocsiba ultettek be:
  -Bella mi volt ez?-kerdezte apam.
  -Semmi. annyi hogy megmentettelek , pedig nem kellett volna hisz miattad kerultem az utcara, miattad nem tudtam ki az anyam esmi tortent vele!-kiabaltam es elfutottam.
Tudtam ,hogy meg kell magyarzzam egyszer de most tul duhos voltam. Edward es az en retemre kerultem. De reg nem voltam itt. Leultem a foldre de a kovetkezo percbe Edward jott utanam:
  -Bella, tudom mit erzel de el kell mondd apadnak.-mondta.

  -Igazad van.-mondtam.-Mejek es elmondom.-mondtam.
Ketten erkeztunk a hazhoz:
  -Apa?-kerdeztem.
  -A szobadba, tudja mi vagy.-mondta.
  -Nem azt nem tudhassa meg mivel akkor veszelybe lesz. De nem baj kitorlom az emlekeit, annyit fog tudni ,hogy talalkoztunk es duhos voltam ra.-mondtam.

Felmentunk a szobaba en es a tobbiek.

  -Bella en...-de ekkor megfogva a homlokat melyen a szemebe neztem . 
Egy ilyen negativ sugar vett korul es a legkozelebbi percbe apam elaludt.Emmett es Rose hazavitte ot.:

  -Kislanyom sose fogsz megbocsajtani apadnak?-kerdezte.
  -Nem...-mondtam ki a szot....